galéria megtekintése

Felújították a Vigadót, csak éppen nem engedi be őket az MMA

4 komment


Csordás Lajos

Saját vagyonából és uniós támogatásból újította föl a Vigadó egy részét a Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány, de nem rendezhet kiállítást, mert nem jut be.

A megegyezés szerint 2014 márciusában a Vigadót tehermentesen kapta meg használatra az államtól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Csakhogy kiderült: figyelmen kívül hagyták, hogy a Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány (MKAA) 2011–2014 között európai uniós pályázatból 270 millió forintot, saját forrásból pedig 136 millió forintot fordított az épület ötödik és hatodik emeletének kiállítótérré alakítására azért, hogy a felújítás után tárlatokat rendezzen ott. Az uniós rend is kötelezi: a használatbavételtől számított öt évig működtetnie kellene a támogatásból kialakított tereket. Erre azonban nincs módja – tárta fel minap a Magyar Nemzet –, mert az épületet közben az állam átadta azt MMA-nak, amely nem engedi be a Vigadóba a felújítást elvégző alapítványt.

A Vigadó felújított kiállítási terében legutóbb Somogyi József és tanítványainak tárlata volt látható
A Vigadó felújított kiállítási terében legutóbb Somogyi József és tanítványainak tárlata volt látható
Teknős Miklós / Népszabadság

A dolog fölöttéb érdekes, mivel az MKAA tagjai sorában MMA-tagok is vannak, a két „akadémia" között pedig korábban baráti volt a viszony. Ráadásul egyéb személyi összefonódások is kimutathatók. Mint lapunk kiderítette, 2011-ben az építési munkák kivitelezésére kötött szerződésben az MKAA-t az a Zelnik János képviselte, akinek édesapja, Zelnik József az MMA alelnöke volt. Az MMA-alapító Makovecz Imre pedig az MKAA uniós pályázatát mentorként olyan nyilatkozattal támogatta, hogy az MMA – amely 2010-ben még nem volt köztestület, csak szimpla egyesület – segíteni fogja a kézművesalapítvány vigadóbeli kiállításait az 5. és 6. szinten elkészülő új kiállítóhelyen. Nyilván akkor még szó sem volt arról, hogy néhány év múlva az épület mindenestől az MMA-é lesz.

 

De tekintsünk vissza a történetre, mert nem tanulságok nélküli.

2004: elkezdődött a felújítás a Művelődési és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) égisze alatt. Ez az állami alapítású magánalapítvány működtette korábban a Vigadót és a hátához támaszkodó, azóta lebontott ORI-székházat. Kuratóriumában ekkor ott ült Makovecz Imre, miközben kuratóriumi elnöke a pozícióhalmozó Zelnik József volt.

2010: az MSZA az őt sújtó bizonyos pályázati korlátozások miatt az MKAA-t kérte föl, induljon helyette egy uniós pályázaton a vigadóbeli tetőtéri galériák kialakításának támogatására. Így keveredett a történetbe a főleg textilművészeket tömörítő MKAA, amely az elnyert uniós pénzt fel is használta a renoválásra.

2013: az állam leváltotta az MSZA kuratóriumát. Vagyontárgyai közül a Pesti Vigadó a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiához került. A kézműveseket pedig valahogy kihagyták a számításból, amikor a Vigadót az MMA kezelésébe vette. A fent említett pályázat fizikai zárása az év őszén megtörtént.

2014: hiába zárták le a pályázatot, a használatbavétel nem kezdődhetett meg, mert az épületben az MMA került tulajdonba, és elzárkózott attól, hogy bárkivel is osztozzon a kiállítótereken. Az 5. és 6. emeleten mindjárt a Vigadó 2014-es újranyitása után Makovecz Imrének rendeztek kiállítást.

2016: mint az MKAA-tól megtudtuk, a pályázat fenntartásba helyezésének véghatárideje az idén volt, június 15-én. Ez volt az utolsó nap, amikor a használatbavételt megkezdhették, s amennyiben nem teszik, uniós bírsággal számolhattak. A használatbavétel megkezdéséhez azonban a tulajdonos MMA hozzájárulása kellett. Ha nem adták volna meg, úgy a felelősség és a várható bírság őket terhelte volna, ezért az MMA június ­15-én megadta a használatbavételi engedélyt. Majd miután az unió felé leadminisztrálta a használatbavétel lehetővé tételét, másnap visszavonta hozzájárulását, és maradt minden a régiben.

Az egyik megoldás az lehetne, ha az MMA átvenné az MKAA pályázatát, de nem teheti, mert az uniós szabály kizár ebből minden olyan szervezetet, amely a pályázat kiírásakor mai formájában még nem létezett. A másik lehetőség a helyzet rendezésére, ha az MMA engedné kiállításokat tartani az MKAA-t a Vigadóban, de erre – a jelek szerint – nem hajlandó.
Az MKAA az elmúlt két évben a Miniszterelnökségtől a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumig (NFM) a legmagasabb szinteken kereste a megoldást, de hiába egyeztetett, egyelőre sehol sem találtak választ a problémára.

Az alapítvány azt szeretné elérni, ha a befektetett pénzéért kártalanítást kapna az államtól, és hogyha a pályázatban vállaltakat nem valósíthatja meg az MMA elzárkózása miatt, szeretné, ha valaki átvenné tőle a pályázatot, hogy az esetleges uniós retorzióktól mentesüljön a szervezet.
Ha mindez nem történik meg, az MKAA pert indít az állam ellen, s követeli a befektetései nyomán a Vigadóban keletkezett értéknövekedés kifizetését – nyilatkozta lapunknak az alapítvány.

Magyar Művészeti Akadémia: „tőlünk függetlenül"

„Ismereteink szerint a Pesti Vigadóhoz kötődő uniós beruházáshoz kapcsolódóan a 2009 és 2014 között kialakult helyzetben érintett szereplők között – az MMA-tól függetlenül – egyeztetések kezdeményezése zajlik. A helyzet rendezése több tekintetben független az MMA-tól, így ennek bekövetkeztéig nem kívánunk nyilatkozni" – közölte lapunkkal a Magyar Művészeti Akadémia.


Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.