Mi pontosan a cöliákia? A gluténérzékenység betegség vagy divat? Miért érzi magát jobban, aki elhagyja a glutént? Nem kell tovább kételyekkel élni, most megválaszoljuk az összes gluténtartalmú kérdést!
hirdetés
„Alacsony szénhidráttartalmú, gluténmentes saláta” – hirdeti a felirat a fotón. A gluténmentes diétán élcelődő humor az interneten szinte már önálló műfajjá nőtte ki magát az elmúlt néhány évben, nem teljesen meglepő módon. Gluténmentesen enni már nemcsak az USA-ban, hanem Magyarországon is divat, a boltok polcain egyre nagyobb helyet foglalnak el a gluténmentes termékek, sorban nyílnak a gluténmentes pékségek, és a jobb éttermek már feltüntetik étlapjukon a fogások mellett, hogy tartalmaznak-e glutént.
Érintettként szeretném rögtön leszögezni, hogy mindez persze nagy öröm és könnyebbség a cöliákiával küzdőknek / gluténérzékenyeknek. Még akkor is, ha utóbbi állapot nem biztos, hogy létezik. De erről majd később. Először is lássuk, mi tartalmaz glutént. Annyira nem bonyolult: a búza, az árpa, a rozs, illetve gluténnal szennyeződik az előbbiekkel együtt termesztett és feldolgozott zab is.
Szóval ezeket ne mondd soha egy cöliákiásnak/gluténérzékenynek:
„Csak egy egészen pici liszt van benne.”
„De pizzát azért ehetsz, ugye?”
hirdetés
„A kedvedért tönkölylisztből sütöttem a sütit.”
„Kérsz egy sört?”
„Most mit finnyáskodsz?”
Nem árt tudni, hogy akinek ilyen betegsége van, annál valóban súlyos, napokon keresztül tartó rosszullétet okozhat, ha a pincér mondjuk rosszul tudta, és mégsem kukoricakeményítővel volt besűrítve a leves, hanem búzaliszttel. És biztosan fárasztó az ezredik vendégnek is elmondani, hogy melyik étel tartalmaz lisztet és melyik nem (ezért sokkal jobb mindenkinek, ha az étlapon jelölik), ugyanakkor az „alig van benne liszt”-választ jogosan vesszük a szívünkre. Nem, nem azért kérdezem, mert betegesen félek a pluszkilóktól, hanem azért, mert nem szeretném a következő három napomat a vécén ülve tölteni.
Egy kis glutén nem árt meg? - Kérlek, mesélj arról, hogy egy kis hashajtó neked meg sem kottyan.
Különböztessük meg a hülyéket a betegektől!
hirdetés
Néhány tény segíthet ebben.
1. A cöliákia egy létező, autoimmun betegség, amelynek jelenleg egyetlen gyógymódja ismert, az egész életen át tartó, 100%-ban gluténmentes diéta. Gluténtartalmú ételek fogyasztása cöliákiásoknál súlyos szövődményekhez, gyerekeknél fejlődési rendellenességekhez vezethet. A népesség kb. 1%-a érintett.
2. Vannak olyan nem cöliákiás, emésztési zavarokkal és/vagy más tünetekkel küzdő emberek, akiknél a gluténmentes diéta tüneteik megszűnéséhez vagy jelentős javuláshoz vezet. Jelenleg vitatott, hogy helytálló-e a gluténérzékenység megnevezés erre az állapotra. A kutatási eredmények ellentmondásosak, de akár a népesség 13%-a is érintett lehet.
3. Sokan azt képzelik, ha elhagyják étrendjükből a glutént, akkor egészségesebbek lesznek. Az állítás nagy valószínűséggel igaz, de az ok nagy valószínűséggel nem a glutén. Ennek a csoportnak a mérete feltehetően folyamatosan nőni fog, egészen a következő divatdiéta megérkezéséig.
A harmadik csoportba tartozók okoznak sok zavart, ugyanis rengeteg egészségtelenül táplálkozó ember jobban érzi magát, miután elhagyja a glutént az étrendjéből, és helytelenül ezt a gluténmentességnek tulajdonítja, nem pedig annak, hogy kevesebb szénhidrátot és mesterséges anyagot visz be a szervezetébe. Nekik kéne lassan és tagoltan elmondani, hogy „haver, azért vagy jobban, mert már nem zabálod két pofára a kenyeret, a tésztát, a süteményt, a hamburgert, meg a panírozott, bő zsírban sütött szarokat”. Aki kiiktatja az étrendjéből a glutént tartalmazó ételeket, szinte csak egészségesebbeket tud helyettük választani, szóval valószínűleg tényleg javulni fog a közérzete.
No, meg persze ott van a placebohatás is: ha valaki eléggé megrögzötten hisz abban, hogy a glutén méreg, jobban fogja magát érezni, ha nem fogyasztja. Szerencsére a gluténmentesség a legkevésbé veszélyes diétadivatok közé tartozik: a mellőzött gabonafélékben nincsenek olyan tápanyagok, amiket más forrásból ne tudnánk bevinni a szervezetünkbe, remekül lehet élni búza nélkül.
Megjegyezzük, hogy a legnagyobb ostobaságot azok követik el, akik a gluténmentes étkezésre áttérve elkezdenek nagy mennyiségű gluténmentes kenyeret, süteményt, készételt fogyasztani. Ezek ugyanis – szemben a természetesen gluténmentes ételek hosszú sorával – az esetek többségében nem különösebben egészségesek, mert általában rengeteg adalékanyagot, állományjavítót és tartósítószert tartalmaznak, amelyek szintén okozhatnak emésztési panaszokat. Ráadásul iszonyatosan drágák.
Gluténmentes autóval rukkolt elő a Ford
Mi gluténérzékenyek azért nem rajongunk a harmadik csoportért, mert miattuk irritálják a gluténfogyasztókat a gluténmentesek. Mert aki meggyőződésből nem fogyaszt glutént, az általában hajlamos erről sokkal többet beszélni sokkal agresszívabban, mint azok, akiknek a gluténmentességre egészségügyi okuk van. Viszont az is igaz, hogy a gluténhülyéknek köszönhetjük a gluténhumor cikk elején említett felvirágzását. Az olyan utcai feliratokat, hogy „Az ólom, az urán és a kokain is gluténmentes”, meg, hogy „gluténmentes hajvágás”. Továbbá a gluténmentes autót és a glutén miatt pofozkodó Batmant.
De most akkor van olyan, hogy gluténérzékenység?
Nem tudni. Amit gluténérzékenységnek nevezünk, nehezen diagnosztizálható, meghatározása némiképp leegyszerűsítve úgy zajlik, hogy ha a betegnél kizárható a cöliákia és a búzaallergia, és a gluténmentes étrendtől javul az állapota, akkor azt mondjuk rá, hogy gluténérzékeny. De könnyen összekeverhető például az irritábilis bél szindrómával (IBS) és az ún. FODMAP-okkal szembeni érzékenységgel.
Újabban születtek olyan kutatások, melyek szerint azok, akiket eddig gluténérzékenynek hittek, valójában a FODMAP-okat nem bírják. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem azt, hogy idióta, aki eddig nem evett gluténtartalmú ételeket, és nyugodtan eheti őket, hanem azt, hogy, akinek jót tesz a gluténmentesség, annak elképzelhető, hogy a gluténtartalmú ételek mellett még sok mást is ajánlatos kiiktatnia az étrendjéből. Magas FODMAP-értékkel rendelkezik ugyanis a gabonák mellett többek közt a hüvelyesek nagyobb része, a tej, a gomba, a karfiol, az olyan magas fruktóztartalmú gyümölcsök, mint az alma és a körte, és még egy csomó minden más.
Hogy mi a frász az a FODMAP? A betűszó a fermentáblis oligo-, di- és monoszacharidok és poliolok rövidítése, vagy egyszerűbben: olyan vegyületek, amelyek nehezen emészthetők, a vastagbélben erjedésnek indulnak, és az arra érzékenyeknél kellemetlen gázokat képeznek és IBS-szerű tüneteket produkálnak.
De még azt sem tisztáztuk, mi az a glutén!
Nem mindegy? Egyébként a korábban felsorolt gabonafélékben található bizonyos fehérjéket nevezik gluténnak. Azért, mert valaki ezt nem tudja, még nem feltétlenül ostoba – szemben azzal, amit Jimmy Kimmel állít a fenti videóban. Az viszont valóban irdatlan hülyeség, ha a kenyér gusztusos, ruganyos állagárt felelős glutént minden földi rossz forrásának kiáltja ki valaki. Kivéve, ha olyan viccesen teszi, mint a teljesen fogalmatlan Seth Rogen az Itt a vége című filmben.
