Kapronczay Stefánia (Társaság a Szabadságjogokért) kijelentette, hogy az október 2-i népszavazás: becsapás. – Nem világos, hogy miről döntünk, nem tudjuk, hogy mire adunk felhatalmazást az Országgyűlésnek. A politikai akaratnyilvánítás csak illúzió. Becsapás a kampány is, mert azt hirdeti, hogy az országot védik vele. A népszavazás és a kampány a társadalmat sodorja veszélybe. Rombolja a társadalmat összetartó szövetet: a szolidaritást. Ez a másik ember egyenlőségének tiszteletén nyugszik. Vannak országok, ahol háború dúl. Onnan tömegével indulnak el a családok, hogy a gyerekeiket megvédjék. Kerítéssel várjuk őket, és fenyegetést jelentő masszaként jelennek meg, ezzel semmibe vesszük a szenvedésüket. Az a társadalom, amelyet nem fűz össze a szolidaritás, egymással szemben álló csoportok halmaza marad. Az állandósult harc vesztesekre és nyertesekre oszt. Nincs problémamegoldás, mert nincs együttműködés. Egészen ijesztő, hogy milyen könnyű az indulatokat felkorbácsolni.
Szántó Diána (Artemisszió Alapítvány) arról az üzenetről beszélt, hogy annak, aki sokszínű társadalmat akar, el lehet innen menni. – Nem szeretnénk elmenni, mert ez a mi országunk – mondta a menekülteket segítő aktivista. – Azon fáradozunk, hogy jobban lehessen élni. Nem felforgatni szeretnénk, mint amit állítanak rólunk. Nem mi vagyunk államellenesek, az állam beszél kétfelé. Azt kéri, hogy segítsünk, közben felforgatóként tekint ránk. Ha az állam terroristáknak, bűnözőknek állítja be a bajba jutottakat, akkor az államot kell figyelmeztetnünk.
Köves Nóra (EKINT) szerint jogellenes a népszavazás és a plakátkampány. Az illiberális demokráciában a kormány folyamatos agresszív propagandát folytat a "kisebbség" ellen. A népszavazás kérdése értelmetlen, mert az Országgyűlésnek nincs hatásköre dönteni, itt 1249 menedékkérő ügyéről van szó, a kirekesztő véleményeket megfogalmazó kormány tájékoztatása alapján az emberek nem dönthetnek úgy, hogy a véleményüket érvényre juttassák.
Horgas Péter látványtervező ezután Tanúságtétel címmel jelentette be azt a művészeti performanszt, amelyet szeptember 30-án mutatnak be a nagyközönség előtt. - Nagy szomorúsággal és bénultsággal szemléljük a művészeti élet hallgatását - mondta Horgas –, tudjuk, hogy a ránk ömlő hívószavak hová vezetnek. Aki már forgatta a nyolcadik osztályos történelemkönyveket, tudhatja, hogy miről van szó. Néhány hete Aleppóban, Szíria gyönyörű városában borzalmas bombatámadás történt, melynek során klórgázt is bevetettek, védtelen emberek, köztük gyerekek haltak meg. 1937-ben Picasso megfestette a Guernicát, Aleppó a mi Guernicánk. Ezért döntöttünk úgy, itt az alkalom, hogy a bennünk lévő kétségbeesettségnek, fájdalomnak és szégyennek hangot adjunk. Jövő pénteken közösen összeállítunk egy hatalmas vérvörös képet, a mi Guernicánkat, több mint húsz művész közös alkotásaként, ez lesz a demonstráció háttere. Utána a képet útjára engedjük, a hatalmas vörös anyag addig járja a világot, amíg Aleppóban béke nem lesz. Ha ez bekövetkezik, eljuttatjuk a képet a háború sújtotta városba.
Schilling Árpád a Lásd meg az embert!-kampányról beszélt. A demonstrációra jövő pénteken kerül sor a Parlament előtt este hattól, melyre azokat várják, akik úgy gondolják, hogy van egy másik hangja is ennek az országnak. – Sokan kérdezték tőlem külföldön, hogy a magyarok elzavarják-e azokat, akiknek valamilyen problémájuk van? Nem vagyunk ilyenek – szögezte le Schilling –, a magyarok vengédszeretők, befogadók, emberségesek. A rendezvényen azt fogjuk kérni, hogy ne zárjuk be az ajtót azok előtt, akiknek szerencsétlenségét elképzelni is nehéz.
Az esemény a Facebookon is elérhető.
