Az Életrevalók bombasztikus meglepetéssikere után Eric Toledano és Olivier Nakache bármit leforgathatott. Végül egy már régen megírt forgatókönyvet vettek elő egy Szenegálból érkezett illegális bevándorlóról, aki beleszeret egy kiégett üzletasszonyba. Komoly témákról humor nélkül nem lehet beszélni – mondta lapunknak Olivier Nakache.
Társadalmi egyenlőtlenségek, hatósági és hivatali bürokrácia, a bevándorlás problematikája. Komoly témák vígjátéki köntösben. Nem gondolja, hogy kár ezeket elviccelni?
- Nem, mert az életünk sem görög tragédia. Nap mint nap szembesülünk igen fontos és súlyos tényekkel, de nincs olyan ember a földön, aki ne tudna legalább néha iróniával tekinteni rájuk. Sőt, az lenne igazából a furcsa, ha likvidálnánk a humort, alapvető szükség van rá, hogy megértsük és képesek legyünk igazából mélyre tekinteni. Ugyanakkor be kell hogy valljam: eleinte úgy gondoltuk, hogy a Samba dráma lesz. A forgatókönyv, mely már az Életrevalók előtt megvolt, nagyon komor hangvételű volt. De amikor elkezdtünk anyagot gyűjteni, találkozni illegális bevándorlókkal és szociális munkásokkal, felbukkant a humor, mely tulajdonképpen mindig is az érzelmek forrása volt. Egyszóval, az élet felülírta az elképzeléseinket. A kérdésre konkrétan reagálva: egy cseppet sem vicceltük el a dolgot.
Mondjuk, az nem kifejezetten vicces tény, hogy az Életrevalók előtt francia filmben elvétve lehetett fekete színészt főszerepben látni.
- Ez sajnos igaz, de hiszek abban, hogy mára felnőtt és beért egy színészgeneráció, amelynek tagjai ugyan nem fehérek, de franciának vallják magukat. Ilyen művész Omar Sy és Tahar Rahim is: ők már Franciaországban születtek, bejutottak a legjobb iskolákba, és nem kevésbé számítanak franciának, mint bárki más. Omar Sy irodalmi franciát beszél, erre a szerepre meg kellett tanulnia a szenegáli akcentust! De annyit hangsúlyoznék: nem az járt a fejünkben, hogy politikai filmet készítsünk. Különböző emberek találkozásáról szerettünk volna mesélni. Arról is szerettünk volna szólni, hogy a munka mennyire határozza meg a személyiségünket.