Ám az akvakertészetben még csak nem is a hal a lényeg. Az inkább már csak díszítőelem. Sokkal fontosabb az a vízi világ, a tájkép, amit a kertész megálmodott és kialakít. Trópusi fák gyökerei, évmilliókkal ezelőtt megkövült fatörzsek, az akvárium alján világoszöld gyep a növénykék csúcsain sok száz apró buborékkal. Az egész akváriumot majd' szétveti a fotoszintézis. A gyepen pedig apró piros, sárga, fehér garnélarákok sokasága legel.
Ezt a drága játékot nem csak pár tucat elvetemült játssza. Ha betévednek azokba az akvarisztikai boltokba, amelyek erre specializálódtak, sorokat fognak látni. A témára fókuszáló internetes fórumoknak pedig több ezer regisztrált látogatójuk van. Mindez egyetlen okra vezethető vissza: az „aranyhalkorszakból" kinőtt akvaristák számára ma már az jelenti a kihívást, ha a többnapos munka után megjelennek a buborékok a levelek csúcsain. A magyar akvakertészek között van híres alkotmányjogász-politológus, főszerkesztő, gyorsan terjeszkedő informatikai cég vezérigazgatója is. A 2015-ös világverseny kétezer nevet tartalmazó listáján 49 magyart találni. „Nem csak a gazdagok akarnak szépen bevilágított akváriumot a nappalijukba, sokan hónapokon keresztül gyűjtögetik a pénzt, hogy végül összeállítsák a szettjüket" – mondja a Green Aqua nevű akvarisztikai bolt egyik vezetője, a fórumokon csak Nigro nicknéven ismert Néder Attila.
Álmok újraálmodója
Az akvakertész-őrület elterjesztője az ADA cég alapítója, Takashi Amano volt, aki a külön filozófiával bíró japán kertészetet vitte víz alá. Arról a filozófiáról van szó, amely azt is megszabja, hogyan kell a köveket az adott térben elhelyezni az adott hangulat eléréséhez. Persze nem kell ehhez bonyolult filozófia, Amano mottója is faék-egyszerűségű volt. „Gyerekkorom álmai oly’ sok éven keresztül csak arra vártak, hogy újraéljem őket” – írta a Teremtés eredete című könyvében.
A természetfotósként indult akvakertész az akváriumoknál csak egy dologhoz értett jobban: a marketinghez. Az általa szponzorált versenyekkel, a világ különböző pontjain kiállított akváriumaival, az „építésükről” készült tömérdek youtube-os videóval megteremtette a keresletet termékei iránt. Egy biztos, a szenvedélye egy percig sem hagyott alább. Az augusztusban rákban elhunyt mester, amíg tehette, dolgozott: tavasszal még megépített egy 40 méter hosszú és 160 ezer literes akváriumot a lisszaboni tropikáriumban. Amano, akár egy festőművész, egy víz alá helyezett kövön dedikálta munkáját, a híres portugál zenész, Rodrigo Leao pedig külön dalt írt a bemutatóra.
Az akvakertészetnek több fajtája is kialakult már. Van, aki apró, pár literes nano akváriummal kísérletezik: ez a legolcsóbb megoldás. Van, aki garnélás akváriumot épít. Sokan a hegyeket imitáló dizájnban hisznek, az akvárium közepén egy „szakadékkal". Mások az Amazonas gyökerekkel befont aljzatát formálják ki. És vannak az igazi művészek is. A 2014-es nemzetközi akvakertészverseny 50. helyezettje, Farkas Balázs például olyan kompozíciót állított össze egy szobrász segítségével, hogy bizonyos szögből nézve az akváriumot, a kövezet és a növények Michelangelo freskójának teremtésjelenetét adják ki.
Első lépésben érdemes megtervezni a tájat. Ehhez rengeteg képet, ötletet találni a neten, elég beütni a keresőbe az aquascaping szót. Majd össze kell válogatni a gyökereket, a talajt, a köveket. Az elszántak képesek kőbányákban turkálni a megfelelő forma megtalálásáért. Ha felkerült az akvárium a megerősített állványra vagy az erre a célra kialakított bútorra, lehet növényeket venni, az országban több vízinövény-kertészet is működik. Érdemes végiggondolni, hány fok lesz a víz hőmérséklete – fűtés javasolt –, és ehhez hozzáválogatni a növényeket, mohákat.
Ekkor jön a nagy rendezés, az akvárium feltöltése és a gépészet beállítása. Üzembe kell helyezni a külső tartállyal bíró szűrőt, amely óránként többször is megforgatja az akvárium vizét, különben felborulhat a kényes kémiai egyensúly. Be kell állítani a fénycsöveket a szabályoknak megfelelően: meghatározott literszámhoz meghatározott teljesítmény szükséges, hogy imitáljuk a trópusi napsütést. És végül jöhet a buborékok legfőbb feltétele, a szén-dioxid-adagoló rendszer. Ez egy palackból, egy nyomásszabályozóból, egy gázporlasztóból és egy buborékszámlálóból áll. Az utóbbi rendszerint egy üvegből készült szabályozóeszköz, ami azért kell, hogy halaink egészségére vigyázva ne engedjünk túl sok gázt a vízbe: számlálni kell, hány buborék megy az akváriumba másodpercenként. Nem kell félni, hogy savas lesz a víz, a trópusokon is az, a halak többsége ehhez van szokva.
Persze unalmasnak tűnhet a fenti leírás, de aki szeret barkácsolni, ezt is élvezni fogja, nem beszélve a végén összeálló látványról. Igaz, később is lesz munka vele: vizet kell cserélni, szűrőt takarítani, ami napi fél-egy óránál többet nem emészt fel. És nincs pihentetőbb a hét végi többórás fűnyírásnál, amit ollóval végeznek a kertészek. Ugyanis egy jól működő akváriumban úgy nőnek a növények, mint a gyom.
Van pénz a buborékban
Az akvakertészet nagy divat lett, és persze komoly biznisz. Az aquascapinggel foglalkozó japán cég, az Aqua Design Amano (ADA) átszámolva 3,5 milliárd forintnyi bevételt realizál évente. Az 1984-ben alapított, időközben multinacionálissá nőtt vállalat olyan sikereket ért el, hogy a legnagyobb amerikai üzleti napilap, a The Wall Street Journal 2012-ben külön riportot szentelt az ADA történetének. Ha egyenesen az ADA-tól kérünk egy 1000 literes akváriumot, akkor a cég 42 ezer dollárért (12 millió forintért) vállalja a kiépítését, majd havi 600 dollárért a fenntartását: a vízcserét, a növények gondozását, cseréjét.
Erről a cég alapítója, Takashi Amano csak ennyit mondott: „Természetet teremteni a luxus netovábbja.” Persze aki nem ADA-termékekre vágyik, és van napi egy órája gondozni az akváriumot, ennek a huszadából megépítheti a sajátját. Az Aqua Design Amano laboratóriumokban kísérletezi ki a megfelelő tápértékű talajt, speciálisan csiszolt, tökéletesen átlátszó üveget használ, szűrői sohasem eresztenek. Az ADA olyan az akvarisztikában, mint az Apple az informatikában. A cégnek a világ szinte minden országában van egy disztribútora, Magyarországon a Green Aqua forgalmazza a japán termékeket. A törökbálinti cég 2009-es alapítása óta megtízszerezte az árbevételét. A divathullámot persze érdemes meglovagolni: miközben a sarki kisállat-kereskedések sorra zárnak be, az akvakertészeti termékeket kínálatukba felvevő cégek az elmúlt években növelni tudták a bevételeiket.
