galéria megtekintése

Mesebeli egyenjogúság

0 komment


Czene Gábor

Fölösleges aggódniuk azoknak, akik a női egyenjogúságtól szeretnék megóvni a felnövő nemzedékeket. A magyar gyerekirodalomban ugyanis tarolnak a férfiak. – Még senki nem vizsgálta a magyar szerzők gyerekkönyveiben megjelenő nemi szerepeket és sztereotípiákat – indokolta Pálóczi Bence, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia szakos hallgatója, miért fogott bele a téma kutatásába.

A kérdés azért is fontos, mert életünk legelső sztereo­típiáit a nemek köré építjük. Éppen ezért ezek lesznek a legerősebbek. A nemi sztereo­típiák kialakulását pedig a gyerekkönyvek tartalma jelentősen meghatározhatja.

Pálóczi Bence nem az eladott példányszám alapján szelektált, hanem a szakmai szervezetek által legszínvonalasabbnak tartott művekből választott ki 19 könyvet. A világ más országaiban készült kutatások között kevés olyan akad, amely arra jutott volna, hogy a férfiak és nők egyenlő számban jelennek meg a címekben, történetekben: összességében a fiúk és férfiak dominálják a gyerekkönyveket. Magyarország sem kivétel. A könyvcímekben lévő karakterek nagy arányban (a vizsgált kötetek 42,1 százalékában) férfiak voltak, női címszereplővel csak 15,8 százalékban lehetett találkozni. A főszereplők esetében némileg még aránytalanabb a helyzet: 52,6, illetve 21,1 százalék. Természetesen a férfiak javára.

 

Ennél is erősebb a fiúk és férfiak jelenléte, ha a gyerekkönyvek összes szereplőjét és az illusztrációkat nézzük. Az összes karakter 69 százaléka férfi volt – állapította meg Pálóczi Bence.

A foglalkozások típusait tekintve a szerzők a férfiakat sokkal árnyaltabban jellemezték, mint a nőket. A férfiak 42 különböző munkában jelentek meg, ehhez képest a nők mindössze kilencben. A női munkakörök – egy orvostól és egy kötéltáncostól eltekintve – csak a kereskedelmi és szolgáltatási szektort, valamint az oktatást foglalták magukba.

A férfiak több vezető pozíciót töltöttek be: múzeumigazgatóként, miniszterként, étteremvezetőként is feltűntek, de láthattuk őket kőművesként, szobafestőként és más mesteremberként. Megjelentek őrző-védőként, ellenőrként vagy éppen edzőként, de ugyanígy művészeti pályán és az egészségügyben is. Az elemzett gyermekkönyvekben általános, hogy a fiúk kalandoznak, utaznak, problémákat oldanak meg. A lányok kertészkednek, sétálnak, élvezik az időjárást és passzívan várnak a királyfira. A példák – hangsúlyozta Pálóczi Bence – azt mutathatják a gyerekeknek: a lányok egyetlen feladata az, hogy a fiúk bátor és aktív életét támogassák. Esetenként azzal is, hogy elvégzik a fiúk által nem szeretett tevékenységeket. A sztereotip szerepek szerint az anyák jók a gyermeknevelésben, a házimunkában, a férfiak pedig dominánsak. Sőt: a matematikatudásuk is figyelemre méltó.

A férfiszerzők némileg gyakrabban gondolkodtak tradicionális sémákban, de ettől a női írók sem maradtak mentesek. Pálóczi Bence váratlan eredményként konstatálta, hogy a fiatalabb írók nem feltétlenül írnak kevésbé sztereo­tip gyerekkönyveket, mint az idősebb korosztályokhoz tartozó kollégáik. 

Egyre népszerűbb a gyerekirodalom

Az ifjúsági és gyermekirodalom 2014-ben a magyarországi könyvforgalom 17,8 százalékát tette ki. 2005-ben az arány még csupán 10,5 százalék volt. A könyvcímek 2000 és 2014 között körülbelül háromszorosára emelkedtek – mind a magyar, mind a külföldi szerzők esetében. Ha a könyvcímek számának növekedésével nem is egyenes arányban, de a példányszámok szintén nőttek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.