– Az árfolyam függvényében hatszáz-nyolcszázezer forintot kellett fizetnünk évente, ám a tagságért nem járt különösebb segítség. És ezt így kissé méltatlannak éreztük – magyarázza Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke, aki a magyar IBBY ügyeiben is járatos, hiszen a szervezet ’96-os megalapítása óta segíti annak munkáját a jelenlegi elnökség tagjaként. Mint mondja, ők jelezték a nemzetközi szervezetnek, hogy a 3000 svájci frank nekik túl sok, és ne vegyék őket egy kalap alá olyan gazdag tagokkal, mint a németek vagy a franciák. A díj mérséklését még a korábbi elnöknek, az igen jó kapcsolatokkal rendelkező Békés Pálnak sem sikerült elérnie. Ám nem is ez volt igazán probléma, hanem az, hogy mindez nem járt más különösebb előnnyel, mint hogy tagszervezetként ajánlhatott jelöltet a kétévente kiosztott rangos Andersen-díjra vagy a Honour List díjra tehetett javaslatot, külön díj ellenében. A Nemzetközi Gyermekkönyvnap plakátját saját költségükön kellett tervezniük és kipostázniuk mintegy nyolcvan országba.
S bár sajnálatosnak tartja, hogy itthon mindig valami ellen jönnek létre a dolgok, és hogy mindenből kettő van, fontosnak tartja a generációváltást, és úgy véli, hogy attól semmi nem lesz szegényebb, ha mások másként képzelik el az érdekképviseletet. És mivel semmit sem tart fontosabbnak a hazai gyerekirodalom ügyénél, így szinte biztos, hogy együtt fognak működni az új szervezettel, noha most még várakozó álláspontra helyezkedtek. Azt viszont nem tartaná szerencsésnek, ha a nemzetközi szervezetben zajló feszültségeket, a folytonos elnökválasztás miatti bizonytalanságot hazahoznák. A magyar gyerekkönyvesek akkor járnak a legjobban, ha saját és önálló arculatot alakítanak ki, és a saját elképzeléseiket követik.
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete jelezte az új szervezőknek, hogy az általuk használt Gyermekkönyvek Tanácsa elnevezés túlságosan is hasonlít az ő nevükre és a minden évben kiadott Év Gyermekkönyve elnevezésére, és így alkalmas a szakma és a közönség megtévesztésére. Azt a látszatot kelti, mintha a most alakuló szervezet a jogutódjuk lenne, holott ők már majdnem egy húsz éve működő egyesület, amelyet annak idején Janikovszky Éva is képviselt.
|
A Magyar Rajzfilmhősök Emlékfala
Szigetváry Zsolt / MTI |
– Nem szeretnénk, ha a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom elszigetelődne. Azt meg egyenesen szégyennek gondolom, hogy miközben például Zimbabwe vagy Pakisztán az IBBY tagja, Magyarország nem – veti fel Pompor Zoltán, az új szervezet elnöke. Mint mondta, reméli, hogy a befolyt tagdíjakból tudják majd fedezni azt, hogy ismét legyen magyar szervezet az IBBY-ben (ennek díja jelenleg 2000 svájci frank, nagyjából 575 ezer forint). A tagság presztízskérdés, és esély arra, hogy a magyar szerzők, illusztrátorok és könyveik megmutathassák magukat külföldön is.
Ám ennél is nagyobb probléma, hogy a meglévő szervezet elveszítette a könyvszakmai támogatottságát, és tevékenysége csupán az Év Gyermekkönyve díj kiosztására korlátozódott. Eleinte nem gondolkodtak új szervezet megalakításában, hanem a régit próbálták megújítani. Féléves próbálkozás után jutottak arra, hogy egyszerűbb lesz egy újat alapítani. Konferenciákat szerveznének, igazi műhelyt hoznának létre, egy agorát, ahol a szakma különféle képviselői megbeszélhetik a problémáikat.
