A magyar művészek által rendezett „comic jam", vagyis improvizációs játék a képregényeknek szentelt rendezvények egyik legnépszerűbb programpontja – meséli Fritz Zoltán rajzoló. Fritz szerint tavaly akkora volt az érdeklődés, hogy a szervezők lemondták a játékot követő eseményt, mert nem akarták felállítani az asztaltól a sok botcsinálta képregényírót és rajzolót. Erhardt Domonkos, aki animációt tanul a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, azt mondja, ő kifejezetten élvezi az interaktív alkotást, és mindig izgatottan várja a gyerekek visszajelzéseit.
A brüsszeli nemzetközi fesztivál a képregények alkotóinak és kiadóinak legnagyobb európai seregszemléje, amelyen a magyar művészek már második alkalommal vesznek részt. Mivel a műfaj hazai rajongóinak száma 3-4 ezer körül lehet, a rajzolók és illusztrátorok fontosnak tartják, hogy bemutatkozzanak, kapcsolatokat teremtsenek külföldön. Fritz Zoltán szerint a magyarok nemzetközi minőséget produkálnak, ennek jele, hogy számos nemzetközi megrendelést kapnak.
A képregények lassan eltűnnek a magyarországi újságokból és folyóiratokból, művelői így többnyire saját kiadásban jelentetik meg a munkáikat. Erhardt Domonkos azonban derűlátó. Szerinte a képregény soha nem fog eltűnni, mert a gyűjtők életben tartják. A brüsszeli fesztiválra ellátogatott százezres tömeg azt bizonyítja: igaza lehet.
|
Gyerekek történetei válnak képregénnyé a magyar standnál
A szerző felvétele |
A háromnapos fesztiválon idén kiemelt szerepet kapott Georges Remi – művésznevén Hergé – világszerte ismert karaktere, Tintin (bal oldali képünkön). A belga figura és fehér kutyájának történeteit magazinként adták ki, de mozifilmre, rádiójátékra, televízióra és színpadra is adaptálták, valamint több mint 50 nyelvre fordították le.
Az idén hetvenéves képregényt egy 777 oldalas különkiadással ünnepelték.
