A jövőben az új múzeumi negyed egyik látványossága lesznek a műkincsek
Orbán Viktor szerint az ország jó üzletet csinált, mert amikor a kincseket negyed évszázada New Yorkban el akarták adni, akkor a most fizetett összeg háromszorosa volt a kikiáltási ár. A miniszterelnök azt nem árulta el, kinek utalták át a 4 és fél milliárd forintnyi valutát.
A parlament csak átmeneti otthona a műkincseknek, azok Orbán szerint a jövőben az új múzeumi negyed egyik látványossága lesz. A kormányfő köszönetet mondott államtitkárának, Lázár Jánosnak és a Szépművészeti Múzeum vezetőjének, Baán Lászlónak.
Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését. Elmondása szerint a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A főigazgató arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.
A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást. A kincsek első megcsodálói között volt Orbán Ráchel és férje is.
A kincsvadászok és a gróf
|
| A sajtó ráveti magát a kincsekre - Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Seuso-kincseket (a fotón a teljes ismert műtárgyegyüttes) a Dunántúlon, Polgárdi mellett hozták felszínre a hetvenes évek első felében. Egyenként adták el őket. Az első darabok 1980-ban tűntek fel Londonban. Akitől Orbánék megvették, az nyilvánvalóan a legutóbbi tulajdonos, Spencer Compton, Northampton grófja volt, aki egy konzorcium élén abban a tudatban vett meg 14 tárgyat, hogy Libanonban, Türosz és Szidón mellől kerültek elő. A vételár ekkor nem hivatalos információk szerint 14 millió dollár volt.
A Getty Alapítvány, amelynek a gróf elsőként felajánlotta a kincseket, elzárkózott a vételtől, majd 1990-ben a Sotheby's vállalkozott volna elárverezésükre. Kiállítást is rendeztek, de ekkor kiderült, hogy a Libanon londoni nagykövetsége által egykor kibocsátott iratok hamisak, így az aukcióból semmi nem lett.
2007-ben volt szó arról is, hogy Compton értékesítené vagy húszéves kölcsönbe adná az Abu-Dzabiban megépülő Louvre számára, amelyet a francia állam és a Guggenheim Alapítvány támogatásával valósítanak meg 2012-re.
2008 decemberében a Channel 4 brit televízió műsort készített a Seuso-kincsekről, főleg a magyar érveknek adva teret. Eredetileg úgy volt, hogy a dokumentumfilmben megszólal Compton is, a gróf azonban végül kihátrált a dologból, a Channel 4 pedig nem kapott engedélyt arra sem, hogy a Bonhams aukciósház londoni páncéltermében a leletet lefilmezze.
