Különös perspektívából csodálhatjuk meg emitt Közép-Európa hajdan leghosszabb vízi átkelőjét, Budapest legszélesebb dunai átereszét, az Árpád hidat. Első konklúziónk az volt, hogy kiváló kollégánk, Boros Jenő géppel szállt a remek műtárgy fölébe, később azonban arra jutottunk, hogy a Szőlő utcai halálcsillag egyik felső emeletéről fényképezhetett.
Különös perspektívából csodálhatjuk meg emitt Közép-Európa hajdan leghosszabb vízi átkelőjét, Budapest legszélesebb dunai átereszét, az Árpád hidat. Első konklúziónk az volt, hogy kiváló kollégánk, Boros Jenő géppel szállt a remek műtárgy fölébe, később azonban arra jutottunk, hogy ezzel szemben inkább a friss nyugati szelek elzárása céljából épített Szőlő utcai halálcsillag, az ún. Faluház egyik felső emeletéről fényképezhetett.
Az esetet úgy képzeltük el, hogy a befogadóállomás gazdája lehajtotta az asztalt a konyhában, hogy tágasabb legyen a tér, majd munkatársunk szabadkozása ellenére felrakott egy pompás kávékeveréket, amelyet jórészt a Kiscelli utcai közért darálóiban fellelhető háromféle típusból állított elő önkezével egy kis kartonlap segítségével, a kor elterjedt szokása szerint.
1984. július 17. mozgalmas nap volt, a francia kommunisták kiléptek a kormánykoalícióból, az ország Vén Emil Munkácsy-díjas festőművészt gyászolta, e sorok írójának közvetlen közelében pedig felrobbant egy babkonzerv, ej, micsoda életművel lenne most szegényebb a világ.
