Hálátlan volt az utókor már akkor is.
S persze nagyot tévedett, mert ugye, még 2015-ben is leírható e hasábokon, hogy tovább a rock körül. Hála például Mr. Rock and Rollnak. Aki zenész volt ugyan – harsonán játszott –, de nem attól vált már rövid életében legendává, ahogyan muzsikált. Hanem attól, ahogyan kiabált, énekelt, nyöszörgött, a pulton dobolt a stúdióban. S főként: amitől bezsongott előbb ő, majd a közönség. Egy ohiói lemezbolt-tulajdonos, bizonyos Leo Mintz azt mondta neki: a fehér fiatalok az afroamerikai zenét hallgatják órákon át az üzletben; megvenni és hazavinni még nem merik a duplán fekete lemezeket, ám előbb-utóbb ez is bekövetkezik. Freed fogékony volt az újra – már csak azért is, mert gyerekkorában a feketék egyenjogúsításáért sokat tevő Benny Goodmanért rajongott –, és clevelandi rádióműsorában forgatni kezdte a titokban körülrajzott korongokat.
1951-ben.
Ez abban az időben hasonlóképpen merész húzás volt, mint az, hogy Goodman a harmincas években rendszeresen színes bőrű zenészekkel játszott együtt. Ám a program hiába verte ki a biztosítékot a felnőtt fehér amerikaiak körében, az ifjak közt olyan népszerűvé vált, hogy Freed és Mintz 1952. már cius 21-re meghirdette a rádióműsor címét hordozó Moondog „koronázási bált” a Cleveland Arenába, melyet az első színpadi rock and roll parti után huszonöt évvel lebontottak. Fenyegetett már ötvenkettőben is, hogy szétverik a házat. A 9950 nézőt befogadó csarnokhoz vagy húszezer tizen- és huszonéves érkezett, hogy az egyenként másfél dolláros jegyekért hallja azokat, akiknek a számait Freed az idő tájt a legtöbbször játszotta a rádióban: a szaxofonos Paul Williamst a Hucklebuckersszel, a gitáros Tiny Grimest a Rockin’ Highlandersszel, továbbá Danny Cobbot, Varetta Dillardot meg a Dominoest. A rádiós lemezlovas – aki szerette azt hangoztatni, hogy tőle származik a rock and roll kifejezés – szintén vonzotta a tömeget, hiszen a plakáton feltüntették: Alan Freed személyesen konferál, és az estét egyenesben közvetíti a WJW adó.
Két évvel később már New Yorkban, a WINS stúdiójában forgatta a korongokat, „pörgette” a lányokat, kergette őrületbe hallgatóit a mikrofon rádiós ördöge, aki után Clevelandet nemegyszer a rock and roll fővárosának nevezték. (Utóbb ott, az Erie-tó partján emelték a rock hírességeinek csarnokát, miután a USA Today című lap „helyszíni” szavazásán a település megelőzte Memphist.) A Life magazin szerint a disc-jockey-nak legalább akkora szervező ereje volt, mint amilyen műsorvezetői képességek jellemezték, a Time pedig azt írta róla: évente 200 ezer dollárt keres. Az ötvenes évek közepén és második felében már Chuck Berryvel, Clyde McPhatterrel, az Everly Brothersszel, Paul Ankával állt a színpadon, s ugyanezekkel – meg hozzájuk hasonló – művészekkel szerepelt öt „felforgató” mozifilmben. (Mondani sem kell: valamennyi kapcsolatban állt a rockkal.) Az ifjúság körében a legnagyobb sztárokat övező rajongás vette körül – pláne, hogy 1957-ben már tévéshow-t is vezetett Big Beat címmel –, az idősebb Amerikának viszont változatlanul a begyében volt, már csak háromszori házassága miatt is.
|
| Kiabált, énekelt, nyöszörgött, a pulton dobolt a stúdióban |
De nem nőügy, annál csúnyább affér lett a végzete. Ötvennyolcban kiderült: hat lemezcégtől összesen 30 650 dollárt vett fel azért, hogy bizonyos számokat minél többször lejátsszon a rádióban. A vád napvilágra kerülésének idején azt is pedzegették: a műsoraiban szereplő művészek jogdíjából ugyancsak részesedett. Ez sosem bizonyosodott be, a kenőpénzbotrányban viszont 1962-ben bűnösnek találták, s bár csak jelképes pénzbírságra ítélték, eltiltották a nyilvános szerepléstől. New Yorkban mindjárt a skandalum kirobbanásakor kidobták ottani második állomáshelyéről, a WABC rádióból, ám akkor még így köszönt el hallgatóitól: „Ez nem good bye, csak good night, hamarosan találkozunk.”
Noha később szerződtették Los Angelesben és Miamiban is, élete keserű fordulatát nem tudta elviselni: az alkoholhoz menekült. Alig negyvenhárom éves volt, amikor májzsugorban és veseelégtelenségben meghalt.
De 1986-ban bekerült a rock and roll hírességeinek csarnokába.
Mindmáig otthon van.
