galéria megtekintése

Legendák közé temetik el Esterházy Pétert

2 komment


Hajba Ferenc

Ganna készül a temetésre. Az Esterházyaknak itt nagy becsületük van, ismerik történeteiket, családfájukat, sokan tudják a településen pihenők érdemeit, legendáit.

Az ajtót – amelynek a kilincsét most a templomatya és polgármester Nagy Ottó nyomja le – valaha Táncsics Mihály nyitogatta. Segédtanítóként vezette az idegeneket a római Pantheon mintájára, Charles Moreau tervei szerint épített Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplomban és mauzóleumban. A Mária Terézia által adományozott birtokon áll az Esterházy család temetkezési helye. A nem összefüggő pápai, csákvári és tatai birtokoknak Ganna volt a központjában, s nyugalma, szépsége is méltóvá tette a falut arra, hogy az Esterházyakat itt helyezzék örök nyugalomra.

A családi kriptában történelmi jelentőségű személyek is nyugszanak
A családi kriptában történelmi jelentőségű személyek is nyugszanak
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Turistaként jártunk már itt többször, de most lefelé lépkedve a lépcsőn, van bennünk valami kétely és csöndes lelkiismeret-furdalás. Tartoznak-e ránk egy család temetkezési helyének magántörténetei, elvégre ez nem köztemető, ahol még túrákat is szerveznek a hírességek sírjaihoz? Nem sérti-e a család tagjainak gyászát a bámészkodók szeme a mau­zóleumban, s különösen az, hogy Esterházy Péternek a halála, hamvainak idetemetése hoz Gannára látogatókat. De talán megbocsátható az érdeklődés, még ha kimondhatatlanul fájdalmas is az oka. Ez a mauzóleum már maga a magyar és az európai történelem, a család historikus egyéniségei is pihennek itt.

 

Újra megnézzük az altemplom ritkaságait, a kör alakú oltárt, a kettős keresztet, melynek egyik oldalán az élőknek, a másikon a holtakért miséztek. Megállunk Esterházy Bálint nagykövet koporsójánál, az ő története talán a legismertebb. A gróf Szentpéterváron Kocsubej Ilona nagyhercegnőbe szeretett bele, akiért egy gárdatiszttel kellett amerikai párbajt vívnia. A fekete golyót húzta, véget kellett vetni életének. Temetésén részt vett Gannán a fekete hajú, szép Kocsubej Ilona is. Három órát imádkozott kedvese sírjánál, aztán őszen jött fel a mauzóleumból.

Esterházy Péter hamvait a család mauzóleumában helyezik végső nyugalomra. A temetés nem lesz nyilvános a sajtónak. A szertartást Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát celebrálja. Dés László bizonyára szaxofonjával siratja majd barátját. Az Élet és Irodalomban az íróra emlékező Désnek Esterházy két szóval dedikálta utolsó könyvét, a Hasnyálmirigynaplót: „Szaxofonozz majd”.

A „majd” sajnos elérkezett. Ganna készül a temetésre. Nem szájtáti népnek akarnak oda menni. Az Esterházyaknak itt nagy becsületük van. Ismerik történeteiket, családfájukat, sokan tudják a mauzóleumban pihenők érdemeit, legendáit. Esterházy Péterben nem csak az Esterházyt tisztelik. Könyvei nem a halála után kerültek a 275 lelkes falu 3870 kötetes könyvtárába, mutatja az intézmény vezetője, Vesztergom Zsuzsa. Igaz, a Harmonia Caelestist, meg a Javított kiadást inkább csak a nyugdíjas tanító néni, Ékes Tiborné lapozgatja, de a többit a fiatalabbak is a kezükbe vették. Volt, aki letette, volt, aki kérte és elolvasta a következőt is. Volt, aki értette, s volt, aki nem.

A török időben elnéptelenedett Gannát bajor és stájerországi telepesekkel népesítették be a XVIII. század közepén. Aztán 1946-ban, majd két évvel később sok százukat kitelepítették. – A svábok a legjobb magyarok, ők kitelepítéskor is a magyar Himnuszt énekelték a vagonokban – bizonygatja az utcán egy fűnyíráshoz készülődő férfi.

A legalább hét érdeklődési körbe csoportosuló falu vigyáz a kultúrájára. A fiatalok sváb táncokat tanulnak. Híres asszonykórusuk pedig már 45 éves. – Tízen vagyunk, meg a Schlecht Józsi, a harmonikás – mutatja be a kórust Ábrahám Tiborné, aki egyben a német nemzetiségi önkormányzatnak is az elnöke. Tőle tudjuk, hogy a 2001-es népszámláláskor 25-en vallották magukat német ajkúnak a faluban, tíz évvel később már 153-an.

A falu a Bitva partján fekszik, ha  áradás nem barnítja el a vízét, pisztrángot is fognak néha, de sütnivaló rákot rendszeresen. Sokan gazdálkodnak, köztük a polgármester is, a családi vállalkozásban fia a főnöke. – Szeretünk itt élni, nézzen rám, én annyira optimista vagyok, hogy az már naivság – nevet Nagy Ottó.

Kedvelik a vidéket az osztrákok és a németek is, megvették, helyrehozták a régi tornácos házakat. A településnek hat panziója, vendégháza van. Többnyire az idegenforgalomból és a gazdálkodásból élnek vagy pápai üzemekbe járnak be dolgozni az emberek. A falut guruló boltok járják, állandó kiskereskedést nem, csak két „beszélgető” kocsmát tudnak eltartani. Esterházy Péter ott is beszédtéma. – Íróember tiszteletet érdemel – mondja a kocsma előtt sörével guggoló férfi. – Hát, ha még Esterházy is – teszi hozzá, s egy gyakorlott mozdulattal lepöccinti az üveg tetejét.

Virágok helyett

A család azt kéri, hogy a virágokra szánt összeget ajánlják fel a következő alapítvány javára: Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért. 1121 Budapest, Hangya u. 24/A. MKB Bank: 10300002-10392384-49020012

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.