Természet és társadalom, biológia és politika olykor szörnyű összeműködésre képes. Kamasztestben dolgozni kezdenek a hormonok. A fiatal ember lázad minden ellen. Főképp az ellen, ami körülveszi, amit tapasztal.
Catalina Mustata a politikai falfirkák előtt Fotó: Tibor Bachraty |
Marius von Mayenburg Mártírok című drámájának diák főszereplője liberális demokráciában, többé-kevésbé jóléti társadalomban él. Az ellen lázad. Utálja a mindenoldalú tolerancia langyos vizét, a tespedést, a célok, az eszmék és eszmények hiányát. A Bibliából, amelyben ugye minden és mindennek az ellenkezője is benne van, a harcias gyűlölet mondatait szemelgeti ki magának, vallási mániája odáig fejlődik, hogy csodatévőnek, az úr angyalának képzeli magát, végül militáns rasszista, fasiszta szörnyeteg válik belőle.
Gianina Carbonariu Nyomtatott nagybetű című dokumentumdarabjának – amelyet a román dramAcum vendégjátékában láthattunk a Trafóban – valóságos kamasz hőse Romániában élt a hetvenes–nyolcvanas években. A nyomorúság, a sorban állás, a szabadsághiány, a hazug propaganda, szóval a diktatúra ellen lázad, 1981-ben a lengyel Szolidaritás követésére biztat – falfirkákkal. Fegyvere egy szál kölcsönkért kréta. S miután fiatalon leukémiában meghal, igazi szabadsághőst is látunk benne, holott a darabból is kiderül, hogy a hatóságin túl meglehetős szülői-tanári és egyéb társadalmi ráhatás következtében megváltozott, szánta-bánta bűneit, jó útra tért, még jó tanuló is vált belőle, csak talán a Securitate beszervezési próbálkozásait nem állta a szervezete. Bár a mártírlegendához az is hozzátartozik, hogy betegségét is a hírhedt biztonsági szolgálat okozta besugárzással.