Az ENSZ 2006-ban készített, nemi egyenlőtlenségről szóló felmérése a világ 115 országában vizsgálta, milyen mértékű egyenlőtlenségek érvényesülnek férfiak és nők között a gazdasági életben, az oktatásban, az egészségügyben és a politikában. Magyarország a listán összesítettben az 55. helyen szerepelt. Bár a nők az Európai Unió más országaiban is kevesebbet keresnek, ami a két nem közötti fizetéskülönbségeket illeti, a 95. helyen végeztünk.
Hazánkban egy tavalyi - közel ötszáz cégre kiterjedő - kutatás szerint a foglalkoztatott munkavállalók alig 42 százaléka nő, míg ha a felsővezetőket nézzük, ez az arány egészen alacsony, alig 18,3 százalék. Két éve a dolgozók közel fele (84 százalék) volt nő, míg a női főnökök 19,1 százalékot tettek ki.
Bár a csökkenő számok mögött még mindig a válság és az elbocsátási hullám állhat, a munka világa valójában sosem kényeztette el a nőket. A felmérésből az is kiderült, hogy hiába dolgoznak azonos munkakörben, a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik, és jóval kisebb bónuszra is számíthatnak.
Duplán kell bizonyítaniuk, kevesebb pénzért
|
Magyarországon a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik, és jóval kisebb bónuszra is számíthatnak.
Reuters |
A texasi egyetem szakemberei 2800 diplomás, középkorú embert kérdeztek a munkájával kapcsolatban, akik mind Wisconsin állam középiskoláiban végeztek 1968 és 1978 között. A Journal of Health and Social Behaviour című szaklapban publikált tanulmány szerint a nők hajlamosabbak depresszióval reagálni a munkahelyi nyomásra.
Az 1500 vizsgált nő mindegyike magasan képzett és értelmiségi, sokan közülük egészen magas beosztásban dolgoznak magas fizetésért, a mentális egészségük azonban mégis rosszabb, mint a náluk alacsonyabb végzettségű nőké. A kutatók szerint a jelenség mögött a még mindig erősen élő nemi sztereotípiák állnak.
„A női vezetők munkáját sokkal szigorúbban ítélik meg, mint az azonos pozícióban dolgozó férfiakét. Emellett a magas beosztású nők nagyobb eséllyel esnek áldozatul munkahelyi zaklatásnak és nyílt, de inkább burkolt nemek közötti egyenlőtlenségnek. Mindezek hozzájárulnak a tartós stressz kialakulásához” - magyarázza Tetyana Pudrovska, a tanulmány szerzője. A szociológus professzor azt is hozzáteszi, a nőknek emellett gyakran kell megküzdeniük különféle társadalmi előítéletekkel is.
Való igaz, a nemi sztereotípiák nem könnyítik meg a dolgozó nők életét. Az egyik leggyakrabban hangoztatott kritika, amit a vezető beosztású nőkkel szemben megfogalmaznak, hogy a karrierépítés helyett inkább gyerekneveléssel és a családdal kellene foglalkozniuk. A munkaerőpiacon bevett gyakorlat, hogy a nőkre nem alapoznak hosszú távon. Amennyiben még nincs gyermekük, azért, mert szülni fognak, amennyiben már van, akkor azért, mert a kisgyermek esetleges betegsége sok munkaóra-kiesést okozhat.
Érdekes a dolgot a másik oldalról is megközelíteni, ugyanis a negatív sztereotípiák nemcsak a nőket sújtják. A munkáltatók például elfogadhatóbbnak tartják a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényt abban az esetben, ha a férfi nyilvánvalóan szórakozás, például világ körüli út miatt szeretne szabadságra menni, mint ha az apuka a gyermeke születése kapcsán maradna otthon pár napot, hetet.
