galéria megtekintése

Ha a magyar gazdaság jobban teljesít, miért jár rosszabbul mindenki?

5 komment


Kácsor Zsolt

A kulturális lapok állami támogatásáról szóló tanácskozáson kiderült, hogy a pályázati rendszer mindenkinek rossz, a pénz egyre kevesebb, aminek nincs felelőse.

Ne a hírnököt szidják, de a folyóiratok számára nem lesz pótlólagos támogatás – jelentette ki Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke. Már csak az a kérdés, hogy hétfőn akkor miért tartották meg az NKA szervezésében a folyóiratok támogatásáról szóló tanácskozást a budapesti Várkert Bazárban. 

Eredetileg azért hívták össze az érintetteket, vagyis a folyóiratok képviselőit, hogy megvitassák a pályázati rendszer azon anomáliáit, amelyek az idén több kulturális és művészeti lap ellehetetlenüléséhez vezettek. A legszembetűnőbb a 2000 című elitlap megszűnése volt, amelynek erre az évre – érdemi indoklás nélkül – nulla forint támogatást szavazott meg az NKA szépirodalmi kollégiuma.

A nagy érdeklődés mellett, több mint száz fő részvételével lezajlott tanácskozáson több javaslat elhangzott a pályázati rendszer finomhangolására, amelyről nagy vonalakban az derült ki: 1. az alap jelenlegi pályázati rendszere mindenkinek rossz; 2. ezt a problémát javarészt az okozza, hogy az NKA egyre kevesebb forrásból gazdálkodik; 3. a jövőben sem lehet több pénzre számítani; 4. az NKA készen áll a javasolt módosítások befogadására; 5. az állami támogatás csökkenésének felelőse nincs.

 

Doncsev láthatóan nyitott volt a módosító javaslatokra és a változtatásokra, s ennek kapcsán azt mondta: ez nem a kudarc beismerése, hanem a siker kulcsa. Amennyire csak tudta, elkerülte annak a megválaszolását, hogy a kialakult helyzetért végül is kik a felelősök: azaz kik hozták meg azokat a kultúrpolitikai döntéseket, amelyek következtében a folyóiratok támogatására az idén valamivel több mint 500 millió jutott, vagyis 150 millióval kevesebb, mint tavaly? Annyit mondott, hogy a forráscsökkentésről és a pályázati rendszer átszervezéséről nem az NKA döntött, ez felsőbb szinten dőlt el, csakhogy hiába kapacitálta több résztvevő a felelősség kérdését, a legkonkrétabb válasza az volt: „mindenki tudja, mi zajlik most”.

S hogy mi zajlik? Ezt Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője úgy írta körül: a konferencia visszatérő motívuma, hogy mindenki rosszul járt, miközben azt mondják, hogy a gazdaság jobban teljesít. Ő volt az, aki megemlítette azt is: az NKA-n belüli struktúraváltás éppen egybeesett azzal, hogy a pályázatokat elbíráló kollégiumokban megjelentek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) emberei, ami arra engedett következtetni – talán indokolatlanul –, hogy a kialakult helyzetért azt az MMA-t is felelősség terheli, amelyhez ömlenek az állami milliárdok.

Doncsev András NKA-alelnök a folyóiratokat képviselő közönség soraiból indul az előadói emelvény felé
Doncsev András NKA-alelnök a folyóiratokat képviselő közönség soraiból indul az előadói emelvény felé
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ami pedig a lapok állami támogatásának kritériumait illeti, az alapokat Margócsy István, a megszűnt 2000 szerkesztője fektette le: a magaskultúra az értelmiségi elit kis példányszámú folyóirataiban formálódott az elmúlt kétszáz évben, e fórumokon zajlottak a komoly viták, nem pedig tömeggyűléseken, ennél fogva értelmetlen dolog számon kérni a folyóiratok példányszámát. Kemény hangot ütött meg Papp Endre, a Hitel felelős szerkesztője, aki – vélhetőleg Doncsevnek címezve mondandóját – úgy fogalmazott: visszautasítja, hogy a hivatal a szőnyeg szélére állítja a lapokat azzal a felszólítással, hogy indokolják meg a létüket, elvégre a kultúrát a lapok csinálják, nem pedig a hivatal. Ugyanakkor meg is védte az NKA döntéshozóit: szerinte a kollé­gium abban tisztességes volt, nem hivatkozott valamiféle univerzális esztétikai mércére, a tagok a saját ízlésük, esztétikai elveik szerint szavaztak.

Érdemi vita bontakozott ki arról, hány lábon kell állnia egy kulturális lapnak ahhoz, hogy „életképes” legyen. Ezt a szót Papp Endre dobta be, aki közölte: a Hitel négy lábon áll, azaz nemcsak az NKA-ra támaszkodik, hanem mecénásokra, hirdetőkre és eladási példányszámra. ­Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője ezt azzal árnyalta: nem az a kérdés, hogy egy lap hány lábra támaszkodik, hanem az, hogy ezek hogyan működnek. Példaként az NKA-t említette, amelynek szerinte kiszámíthatóbb és tervezhetőbb rendszert kellene működtetnie, az ugyanis nem járja, hogy az őszi lapszámok támogatására szeptember végi határidővel kell pályázni, ráadásul 70 napos elbírálási idővel. Margócsy azt mondta, hogy több lábon állni derék dolog, de a „fő láb” az állam, hiszen miért is hirdetne valaki egy kis példányszámú elitlapban, a témát Pápay György így fűzte tovább: az említett lábak nem egyenrangúak, és ha egy lap alól az NKA-t kirúgják, akkor dől az egész.

Zárásképpen Doncsev bejelentette: a tervezhetőség érdekében újra lesz hároméves támogatási időszak, változtatnak a kifogásolt pályázati határidőkön is, és átgondolják, hogy a jövőben hová pályázhatnak a többprofilú művészeti orgánumok.

Nyerges Gábor Ádám költő ötletére, hogy az NKA biztosítson „alaptámogatást”, az alelnök azt válaszolta: a törvény ezt nem teszi lehetővé, az NKA feladata ugyanis nem a lapok fönntartása, hanem kiegészítő támogatása.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.