galéria megtekintése

Klímasokkot kaphat Európa

3 komment


Hargitai Miklós

Az Európai Unió korábban vezető szerepet játszott a globális felmelegedés elleni harcban, mára azonban mintha csak a saját problémái­val lenne elfoglalva. Pedig létfontosságú a szén-dioxid-kibocsátás ­csökkentése, és Brüsszel már azzal sem védekezhet, hogy az USA és ­Kína tétlenül ül.

Nem a pénzügyi összeomlás vagy a migráció lesz a világunkra leselkedő legnagyobb veszély idén, hanem a vártnál is erősebb klímaváltozás – áll a Világgazdasági Fórum Globális kockázatok című jelenté­sében. Az amerikai óceán- és ­légkörkutató hivatal, a NOAA szerint 2015 volt a meteorológiai feljegyzések történetének legforróbb éve, de 2014 és 2013 is ott van a toplistán, 2016 pedig várhatóan újabb rekordot dönt. További tétlenségre tehát már sem idő, sem lehetőség nincs. A cselekvési kényszert pedig már a hivatalból klímaszkeptikus államok és vállalatok sem tagadják nyilvánosan.

Környezetvédő aktivisták tüntettek a párizsi klímacsúcs idején
Környezetvédő aktivisták tüntettek a párizsi klímacsúcs idején
Mal Langsdon / Reuters

A klímaváltozás elleni harcnak a közelmúltig az EU volt a motorja, ám a kontinens mintha mostanra belefáradt volna az úttörő szerepbe. A tavaly év végi párizsi klímacsúcson (COP21) vállalt európai kibocsátási korlátozások az elemzők szerint a bátorságot és az ambíciókat is nélkülözték – mintha az unió csak saját problémáival foglalkozna.

 

A történelmi megállapodásként hirdetett, Párizsban kötött új klímaegyezmény ugyanakkor az uniós államoknak is viszonylag feszes menetrendet diktál, és nehezen képzelhető el, hogy az EU az egyezmény megvalósulásának hátráltatói közé tartozzon. A COP21 során az uniós tagállamok is előzetes ígéreteket tettek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. Ezek ­megvalósítása érdekében márciusban a környezetvédelmi miniszterek tanácsa tárgyal a COP21 eredményeiről, a végrehajtásról az Európai Tanács ülésén születik majd döntés. A jelenlegi holland elnökség is prioritásnak tekinti a vállalások teljesítésének nyomon követését.

Karcos ügyek a davosi Világgazdasági Fórumon
Karcos ügyek a davosi Világgazdasági Fórumon
Ruben Sprich / Reuters

Most valóban Európán a sor. Eddig az volt az uniós álláspont, hogy látványosabb kibocsátás-visszafogásra majd akkor lesz mód, ha mások is lépnek, márpedig Párizsban jelentős csökkentést vállalt a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína is. Az egyezményben a globális átlaghőmérséklet növekedésének „átléphetetlen" 2 Celsius-fokos szintje mellett a biztonságosabb célnak tekinthető 1,5 fok is szerepel, az utóbbi eléréséhez pedig biztosan nem elég a jelenlegi uniós vállalás.

Ami a bürokratikus teendőket illeti, a következő hetekben elkezdődik a vonatkozó szabályozás, vagyis az energiahatékonysági ­direktíva, illetve a megújulóenergia-célok végrehajtásának áttekintése. Valamit kezdeni kell majd a ma fél gőzzel működő kvótakereskedelemmel is. Az ­európai kibocsátáskereskedelmi rendszer papíron az EU-s klímapolitika egyik alappillére, de reformra szorul.

Az uniós vállalások Párizsban

- A kibocsátás 40 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez viszonyítva 2030-ig.

- Legalább 27 százalék megújuló energia az energiamixben.

- Legalább 27 százalékos energia­hatékonyság-növelés.

Brüsszelben már most foglalkoznak a középtávú tennivalók előkészítésével is. Hét év múlva, 2023-ban lesz az első nemzetközi felülvizsgálat annak kiderítésére, hogy melyik ország hogyan halad a párizsi vállalások teljesítésével, illetve hogy szükséges-e a vállalások módosítása. ­Miguel Arias Canete, a bizottság klíma- és energiaügyi biztosa a napokban úgy fogalmazott: a 2030-as EU-s célokat nem tervezik 2023 előtt felülírni, de 2018-ban megjelenik az IPCC (az ENSZ kormányközi tanácsadó testülete) legújabb jelentése a klímaváltozásról, és ha a vártnál negatívabb lesz a kép, akkor soron kívüli módosításra is kényszerülhetnek.

Ritkán beszélnek ­róla, de a felmelegedés megfékezése optimista forgatókönyvek szerint is hosszú menet lesz, vagyis a klímaalkalmazkodás ­„ártalomcsökkentő" lépéseit aligha lehet megspórolni. Víztakarékos öntözési eljárásokat kell bevezetni, fel kell éleszteni a víztakarékos fajok termesztését, meg kell változtatni egyes építési szabványokat és az egészségügyi ellátást is. Ám ezek nemzeti hatáskörbe tartoznak, Brüsszel legfeljebb azt kérheti számon a tagállamokon, készítet­tek-e erre stratégiát.

Megszokássá váló katasztrófák

Jávor Benedek, az Európai Parlament szakbizottságának PM-es képviselője szerint a párizsi megállapodás megkötése azt mindenképpen megmutatta, hogy a világ végre megértette a klímaprobléma súlyosságát. A végrehajtásban az EU-nak újra kezdeményező szerepet kellene vállalnia – például a hajózáshoz és a repüléshez kapcsolódó, eddig nem szabályozott kibocsátások ellenőrzése és csökkentése terén –, különben hozzászokhatunk, hogy minden év újabb hőmérsékleti csúcsokat és ismétlődő klímakatasztrófákat hoz majd.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető