Ezeknél aligha kockáztatná bárki is, hogy elmulassza kiadás előtt a jogok megvásárlását, de már a „középkategóriás” bestsellereknél szép pénzeket lehet „megspórolni” a kalózkiadással. Sugár András, a Scolar Kiadó marketingvezetője szerint érdemes a szerződés megkötése előtt ellenőrizni, hogy nem jelentették-e meg illegálisan a könyvet, amelyikre alkuszunk, hiszen ha forgalomba került, annak mindig van nyoma.
Éppen ezért a dolog eléggé kockázatos is, figyelmeztet Láng István, a Magvető Kiadó nemzetközi kapcsolattartója, mivel – különösen angol nyelvterületen – nagyon komolyan veszik az ilyesmit, a borítótervektől a marketingkampányig mindent figyelemmel kísérnek, és szükség esetén bíróságon érvényesítik jogaikat az érintettek.
Abban, hogy most is ez lesz-e a helyzet, Fejős Éva bizonytalan, mint írja, „kérdés, hogy a jogtulajdonost érdekli-e ez a kis piac, amely különben is ezer sebből vérzik”. Ráadásul a dolognak sok értelme nem is lenne. Az Ulpius fizetésképtelenné vált, alapítója, Kepets András elérhetetlen, egy esetleges elmarasztaló ítélet után nem volna kitől behajtani a pénzt.
 |
| Fejős Éva szerint a szerzői jogok káosza jellemzi a piacot |
Láng szerint a dolog bár nem páratlan, de nem is jellemző a magyar könyvpiacon. Ezt erősíti meg Engi Blanka, a magyarországi viszonyokra kellően rálátó Andrew Nurnberg Irodalmi Ügynökség munkatársa is. Láng szerint gyakran előfordul, hogy a magyar piacot kevéssé ismerő külföldi ügynökségek irreálisan magas jogdíjelőlegeket kérnek, ezért fontos művek nem jelenhetnek meg magyarul, a bestsellerek esetében pedig az egymásra licitáló kiadók verhetik úgy fel az árakat, hogy szinte biztosan nem tudják kiegyenlíteni költségeiket az eladásból befolyt összegekkel.
Alighanem ez a presztízsharc is hozzájárult az Ulpius bukásához, amely indulásakor, az ezredforduló környékén a független könyvkiadás úttörője volt. A kiadások lefaragásának tisztességtelen eszközei azonban többnyire nem a kalózkiadások, hanem a szerzők cserbenhagyása, és ez korántsem csak az Ulpius-házat jellemezte:
– A magyar piacon senki nem képviseli a szerzőket – mondja Fejős Éva –, számos esetben nincs írott szerződés, fixált jogdíj, nem kap fogyásjelentést az alkotó, nem látja pontosan, mennyi pénz járna neki utána, előfordul, hogy késve vagy egyáltalán nem fizetnek. Nagy baj van a könyvpiacon, ezt a folyamatot meg kell szüntetni!
Az író rossz tapasztalataiban számosan osztoznak, ő is hasonló megfontolások miatt távozott a könyveit a piacra bevezető Ulpiustól annak idején, hogy megcsinálja önálló kiadóját.
Kinek a tulajdona?
A szerzői jogok érvényesítése sok területen egyre komolyabb nehézségbe ütközik, így a zene- és a filmiparban a technikai fejlődés, az internet egyre könnyebbé teszi a hivatalos kiadók-terjesztők megkerülését. Vannak erőfeszítések, de nem biztos, hogy a folyamat megállítható. A kérdés filozófiai síkon is felvethető, megtárgyalható, mennyire tekinthetők közjavaknak, az emberiség közös szellemi kincsének és mennyire árucikkeknek a „szellemi termékek”.
