A magyar külügyminiszter nem tartozott közéjük. Korábban Horn Gyula, Kovács László és Martonyi János is felszólalt a fórumon, ám mai utódjuk, Szijjártó Péter nemcsak szűk farmernadrágjával, a nyakkendő mellőzésével és megszokott zselés frizurájával különbözött a göttweigi bencés apátság pompás dísztermében tartott tanácskozás többi felszólalójától, hanem abban is, hogy többet beszélt saját országáról, mint Európáról. Szükségét érezte, hogy hosszasan védelmezze a 2010 óta hatalomban lévő kormány politikáját: megengedhetőnek tartotta egyes intézkedések vitatását, ám mindent indokoltnak minősített az utóbbi egy-másfél év kedvező gazdasági makroadatai fényében. A számok nem hazudnak, ismételte többször is az immár 4.2 millió magyarországi adófizetőre hivatkozva, és azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy az amerikai-kubai közeledés mintájára Európának nyitnia kellene Fehéroroszország felé. A menekültügyben a kormány hazai retorikájához híven Szijjártó rossz ötletnek minősítette a kvótarendszert, amelyet a rendező Alsó-Ausztria konzervatív kormányzója, Erwin Pröll éppen előtte nevezett az európai szolidaritás fokmérőjének.
Az ismert Európa-szakértő Paul Lendvai, aki a kezdetektől fogva a wachaui fórum moderátora, Szijjártó beszéde után egy bon mot-val reagált: Néha csak a borzalmas igazság kimondása és a jóindulatú füllentés között lehet választani. Sebastian Kurz, a magyarnál is jóval fiatalabb, ám a protokollnak megfelelően elegáns osztrák külügyminiszter beszédében a konferencia címére utalva azt mondta, az Európai Unió még nem érte el lehetőségeinek határait. Szerinte az unió attól válik erőssé, hogy nagy szerepet játszik a globális ügyekben, az ugyanakkor aggasztó, hogy a technológiai fejlődés központjai másutt vannak.
|
Farmer, zselé, irány
Kovács Márton / MTI |
A kétnapos rendezvényen többek között felszólalt Alekszander Vucsics szerb miniszterelnök, Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes, Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, Mihail Ungureanu volt román kormányfő, Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa, Manfred Weber, a Európai Parlament néppárti frakcióvezetője és Tinatin Khidasheli grúz védelmi miniszter asszony. Utóbbi figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy a grúz politikusokat kinevették, amikor pár éve megjósolták, hogy Oroszország agressziót követhet el Ukrajna ellen, most azonban az fenyeget, hogy az ukránok „lerendezése” után Moszkva a balti NATO-tagokat nézi ki magának.
A konferencia biztonságpolitikai munkacsoportjában, amelynek munkáját Iklódy Gábor, az EU külügyi szolgálatának biztonságpolitikai és tervezési igazgatója vezette, Eugeniusz Greszczak, a lengyel parlament helyettes házelnöke közös platformot sürgetett Oroszország vonatkozásában. Ugyanannak az uniót fenyegető legnagyobb veszélynek a belső gyengülést, a nacionalizmus és a populizmus térnyerését tartotta. A motívum egyébként rendszeresen felmerült a többi hozzászólásban is, hol általánosságban, hol jól érezhetően a magyar példára utalva.
Szijjártó egyébként afelé a Fehéroroszország felé nyitna, amelyet Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter még 2005-ben Európa utolsó diktatúrájának nevezett. Bár azóta valamelyest javult a helyzet, az EU 2013-ban és tavaly is hosszabbított az Aljakszandr Lukasenka elnök rezsimje elleni szankciók határidején. A többek között vagyonbefagyasztással és embargóval járó büntetőintézkedések értelmében maga Lukasenka sem teheti be a lábát egyik EU-tagállamba sem.
|
A cseh miniszterelnök-helyettessel
Kovács Márton / MTI |
A 2010-es elnökválasztást követő tüntetések miatt több tucat embert ítéltek 3-4 éves börtönbüntetésre, köztük három akkori elnökjelöltet is. Az emberi jogi szervezetek tavaly hét politikai fogolyról tudtak a kelet-európai országban. Lukasenka rezsimje évről évre az utolsók között végez a Freedom House és az Amnesty International szabadságjogokat felmérő listáin.
