Rosszindulatú kritikusai szerint a kulturális államtitkárság jelenleg nem sokkal több, mint az alá tartozó közgyűjtemények menedzsmentje, Hoppálnak tehát jóformán csak reprezentálnia kell. L. Simon László parlamenti államtitkár felkészült kultúrpolitikusként megbukott, majd visszatért Lázár János oldalán, megőrizte a hatalmát és elvesztette az arcát. A 42 éves költő az irodalmi és képzőművészeti életben jól ismert szervezőből lett kultúrpolitikussá, klebelsbergi ambíciókkal, komoly ígéretként. Kulturális bizottsági elnökként és államtitkárként még szakpolitikai felkészültségével tűnt ki, vitába mert szállni a „hivatalos állásponttal”, az ideologikus erőszakkal is, néha részeredményeket is elérve.
Túlzott autonómiája jelentős mértékben járulhatott hozzá kegyvesztetté válásához, és ő nem is habozott levonni mindebből a következtetéseket, amikor Lázár János első vazallusává vált, és a kultúrpolitikából magával vitte a teljes örökségvédelmet, továbbá kulturális nagyberuházások felügyeletét. Az RTL Klub kamerái előtt demonstrálta, hogy fogalma sincsen róla, mi áll az általa benyújtott reklámadó-törvénytervezetben, de hozzá nem értése abban sem akadályozza meg, hogy a napenergia felhasználásról hangoztatott „szakmai álláspontjával” tegye magát ország-világ előtt nevetségessé.
|
L. Simon László. Megbukott, majd visszatért
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Balatoni Monika államtitkár az ideális káder. Nincs politikusi profilja, sajátos karaktere: jolly joker, mindenre ugyanannyira alkalmas. Dramaturgként éppen úgy érthetett a KIM-es munkájához, mint a külügyminisztériumi kultúrdiplomáciai munkához, vagy most a velencei biennále biztosi feladataihoz. Bár utóbbi pozíciója ellen többen tiltakoznak a hozzáértést hiányolva.
Halász János volt államtitkár népszerű civil szervezőből lett önkormányzati politikus SZDSZ-támogatással 1995-ben, azután otthagyta pártját, és az első Orbán-kormányban a ciklus végén már néhány hónapot kulturális államtitkárkodhatott. Az „elmúltnyolcév” során főleg ő vitte a Fidesz parlamenti kultúrpolitikáját a kulturális bizottság ellenzéki alelnökeként. A harmadik Orbán-kormány megalakulásakor hirtelen vált kegyvesztetté. Az 51 éves matematikus-menedzseré a Fideszben atipikus kultúrpolitikusi karrier: lassan ért fel a csúcsra, de aztán villámgyorsan állították félre.
Szőcs Géza kormánybiztos a NER-elit legérdekesebb figurái közé tartozik. Az egyik legkiválóbb élő magyar költő a kulturális közigazgatásról mit sem tudván és iránta a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatva volt két éven keresztül a terület államtitkára. A nagy ágazati szabályozásokat az L. Simon vezette kulturális bizottságra hagyta, maga inkább értékkijelöléssel foglalkozott. A legnagyobb botrányt a József Attila-díjasok szakmai szervezetek által összeállított listájának „korrigálásával” váltotta ki. Legutóbb illetékes kormánybiztosként a világkiállítás magyar pavilonjának tervezésére kiírt pályázat eredményét bírálta felül. A szakmai csoportok döntéseit azért nem tartja magára nézvést kötelezőnek, mert, mint mondja, a szakemberek egymás riválisaiként elfogultak, a politikai felelősséget pedig úgyis a döntéshozónak kell viselnie. A határon túli költő kultúrpolitikusi credója szerint neki kell felkutatnia, felmutatnia és támogatnia az értékeket, ebben próbál segíteni Orbán Viktornak főtanácsadóként is, mióta átadta az államtitkárságot.
|
Balog Zoltán miniszter és Baán László. Mindig a talpára
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Baán László, a Szépművészeti Múzeum 53 éves főigazgatója korszakokon átívelően a magyar kultúrpolitika egyik erős embere, a jelenleg bizonytalan sorsúnak tűnő Liget-projekt „arca”, aki minden kudarca után a talpára esett. Korán belevetette magát a politikába, később a közigazgatásba húzódott vissza, és sikerült a politikai osztály mindkét „felével” megfelelő kapcsolatokat kiépítenie. A fővárosi kultúrpolitika kiismerése után a közigazgatás csúcsaira került államtitkárként és szakmai helyettes államtitkárként évekig folytathatta munkáját Medgyessy Péter kormányzása alatt is. Az első számú magyar múzeum igazgatójává Hiller István nevezte ki, de mindig is több volt intézményvezetőnél, a kultúrpolitika nehezen megkerülhető háttérembere maradt.
Batta András volt kormánybiztos mögött elismert akadémiai pályafutás áll, amelyet tízéves, tavaly lezárult zeneakadémiai rektori tevékenység koronázott meg. A 61 éves zenetörténész, egyetemi tanár vezetése alatt újították fel a Zeneakadémiát, és megalakult a népzene és a zenepedagógia tanszék. Batta a rektori megbízatását követően kapott egy biztosi címet, feladata az „egységes komolyzenei koncepció kialakítása és végrehajtásának koordinálása” volt. Ebből kiindulva vetette fel egy „komolyzenei szuperközpont” létrehozásának ötletét, amelynek alá volna rendelve az Opera, a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia is. Ezt a másik két zenei intézményvezető hadüzenetnek tekintette, ezért Káel Csaba és Ókovács Szilveszter összefogott intézményeik „autonómiájának” védelmében, Battának esélye sem volt végigvinnie a tervét.
|
Hoppál Pétert rutintalannak tartják
Illyés Tibor / MTI |
Káel Csaba rendező, MüPa-vezérigazgató életének méltán legtöbbet emlegetett része az első Orbán-kormány alatti négy év volt. A többek között általa alapított Happy End Kft. nyerte meg a ciklus kormányzati kommunikációjára szóló pályázatot 1999-ben, 2002-ben 647 millió forint támogatásból rendezhetett operafilmet a Bánk bánból. A Happy End későbbi felszámolásakor 925 millió forintot nem tudott behajtani az állam.
2011-ben érkezett meg újra MüPa-igazgatóként, és mindent elkövetett, hogy elfelejtsék a múltját. Gazdag és sokszínű programkínálatot alakított ki, amelyből demonstratíve nem volt hajlandó kizárni a liberális világnézetű, akár nyíltan kormányellenes művészeket sem.
|
Vidnyánszky Attila. „A demokrácia hétfátyoltánca”
M. Schmidt János / Népszabadság |
Vidnyánszky Attila, a Nemzet iSzínház 50 éves igazgatója mélyről jött,magasra ért, és ez így volt jól: kivételesen tehetséges színházrendező. Ha – részben érthető – sértettsége és hatalomvágya nem uralkodik el rajta, nagyon sokra vihette volna. A határon túli művész káderkarrierje a 2008-ban megalakult Magyar Teátrumi Társasággal kezdődött. A társaság elérte 2010-ben a színházi törvény megváltoztatását, a törvény az alternatív színházak garantált támogatási arányát csökkentette, majd szüntette meg. A miniszter javaslattévő és döntés-előkészítő testületeként működő színházművészeti bizottság elnöke volt 2010-től 2013-ig. Bár többször is bejelentkezett a Nemzeti Színház élére, meg kellett várnia, amíg Alföldi Róbertnek lejár a mandátuma, majd egy olyan pályázatot követően nevezték ki, amelyet Kerényi Imre „a demokrácia hétfátyoltáncának” nevez. A közbülső időben bekukkantott a színészképzés területére is Kaposvárott. Előbb a Színházi Intézet vezetője lett tudományos fokozat nélkül, majd művészeti rektorhelyettessé lépett elő. Jelenlegi befolyását egyfajta jóvátételként fogja fel.
Közreműködött Szemere Katalin és Csordás Lajos
