Ha pedig igen, akkor vissza kell-e fizetnem a támogatást, vagy sem. Az már egy más kérdés, ha egy újságíró látja, hogy Merkel, Sarkozy, Berlusconi és Putyin szerepelhetett, akkor ki lehet az, aki nem. De hogy ez cenzúra lenne, azt egy szóval sem állítom most sem, mert ugyebár, demokráciában ilyen nem létezik. A Zero egy fiktív történet: ha filmet forgatsz egy terroristáról, akkor belefér, hogy csúnya dolgokat követ el. Én nem lőttem le senkit. Nem vagyok forradalmár, csak egy filmkészítő.
|
A kicenzúrázott arckép Forrás: YouTube |
– A Hollywood Reporternek adott nyilatkozata után, melyben azt állítja, hogy szabad országban akar élni, ahol nem emelnek vasfüggönyt, jobboldali politikusok érzékenyen reagáltak: például Gulyás Gergely a Facebookon keresztül gyakorolt nyomást a filmalapra és Andy Vajnára.
– Ezt akkor is állítanám, ha nem forgattam volna le a Zérót. Nem vagyok baloldali vagy liberális. Valójában
konzervatív vagyok, egy vidéki gyerek, aki a méhek védelmében készített egy filmet. Arról szól, hogy ha kipusztul egy olyan kis gyenge elem, mint a méh, akkor összedől a világ.
A Zero politikai szatíra, melyben mindent ki lehet mondani. Sőt, politikai „satíra” lett belőle, amikor ki kellett satíroznom egy arcot. Ennyi erővel a HVG címlapjait is be lehetne tiltani. Itt nem a filmalapról van szó, hanem a rendszerről. Az alap joggal harcolt azért, hogy ne forduljon elő olyan kellemetlen helyzet, hogy egy miniszterelnökbe belelőnek, tehát a jobboldali politikusoknak igazából hálásnak kellene lenniük a filmalapnak. Én harcoltam azért, hogy ne kelljen visszafizetnem pénzt és tönkretennem kollégáim életét. A probléma megoldódott: az ügyet elboronáltuk, és legalább felhívtam rá a figyelmet, hogy ma Magyarországon nincs szólásszabadság. Ennyi.
– Sokan látatlanban, már csak az alapján elítélik a Zerót, hogy terroristák politikusokat likvidálnak benne.
– Meg kell nézni a filmet. Ez éppen egy terroristaellenes film. Nem szeretném lelőni a történet végkifejletét, de
valahol arról szól a film, hogy ha jó szándékkal, bármilyen jó cél érdekében elmész a legvégsőkig, akkor a rendszer bedarál.
Ez egy politikai parabola. Oda kell figyelni a filmre: ha megnézte, bárkivel szívesen megvitatom. A világot nem lehet megváltoztatni, de azt talán el lehet érni, hogy az emberek kérdéseket tegyenek fel. A Zero azt mutatja meg, hogy egy szeretni való emberből hogyan lesz tömeggyilkos, és miképpen bűnhődik ezért. Erről azért csak van mit gondolni.
– Jó, de nem lett volna egyszerűbb ezt tradicionális mozgóképes narratívában előadni?
– Azzal, hogy a filmeket manapság digitálisan forgatják, minden megváltozott, a realisztikus, beszélgetős művek divatosak. A Zero ezzel szemben valóban poétikus, nincsenek benne szavak. Gesztusokkal, arcokkal és érzelmekkel értjük meg egymást – ezt a történetet képekkel szerettem volna elmesélni.
|
Nemes Gyula Forrás: kviif.com |
– Ada Solomon román producer azt mondta a Zero vetítése után, hogy a legnagyobb hülyeség volt Orbán Viktor fejét kisatírozni, mert így mindenki erről beszél.
– Amikor nem jöttek a szerződés szerint rögzített pénzek a filmalaptól, és kiderült, hogy egyezkednünk kell, mondtam nekik:
tálcán kínálják annak a lehetőségét, hogy nemzeti hőssé váljak. De én nem akarok az lenni.
Igyekeztem meggyőzni őket, hogy minden maradjon érintetlenül. Száz szónak is egy a vége: a Zero olyan figyelmet kapott, hogy Karlovy Varyban az is elhangzott, hogy elkezdhetnék már dolgozni a filmalapnál mint PR-menedzser.
– Végül is, miért ne? Csak adtak 180 millió forintot a Zeróra.
– Hálás is vagyok mind a mai napig, és számos alkalommal kifejeztem köszönetemet a döntőbizottság tagjainak. A kormánybiztos úrnak nem tetszett a film, ezzel nincs is semmi probléma. Olyannyira megfogadtam a tanácsait, hogy amikor azt mondta, hogy a Zero nem film, a mondatot beleraktam a filmbe. Az ember a mecénásait jelenítse meg! Ugyanakkor hangsúlyozom: egy antiglobalista filmről van szó, melyet Magyarország mellett Csehország, Németország és az Európai Unió is támogatott.
– A kritika nem volt túl lelkes.
– A kritikusok a rendszer részei, nyilván nem mindig értik, mert hozzájuk hasonló emberekről szól a film. Olvastam valahol, hogy semmi új nincs a Zeróban. Ha ellenkezőleg gondolom is, mondhatom azt is, hogy épp az az új, hogy nincs benne semmi új!
Manapság minden gagyi, és a Zeróval ezt parodizáljuk.
Direkt bénasággal akartuk az embereket megnevettetni és megőrjíteni. Azt hiszem, ez maximálisan sikerült. Kedvenc szerzőm, Hrabal, aki miatt végül cseh lettem, azt mondja magáról: a legnagyobb öröm, amikor éjjel alsógatyában bekopognak hozzá és szétverik a pofáját. Imádom a rossz kritikát: mivel én is ütök, természetes, hogy visszakapom.
Névjegy
NEMES GYULA 1974-ben született Vácott. 2002-ben az ELTE-n cseh, magyar és filmelmélet szakon, 2006-ban a prágai FAMU-n rendező szakon, Vera Chytilová és Karel Vachek osztályában végzett. Első nagyjátékfilmje, az Egyetleneim a velencei filmfesztiválon volt versenyben. 2004-es, a Kopaszi-gátról szóló etűdje a legjobb dokumentumfilmnek járó Kristály Glóbuszt nyerte Karlovy Varyban. A Zerót kilenc éven keresztül forgatta.