Az Ilyet nem látott a Kárpát… című kiállítás az immár teljesen körüljárható Rotundában, berendezett enteriőrök és panoptikumfigurák segítségével enged betekintést a festmény elkészültének kulisszái mögé. A látogatók találkozhatnak mindazokkal, akik osztoztak Fesztyvel a nagy munkában: festőkkel, akik részt vettek a mű elkészülésében, művészbarátokkal, akik meglátogatták őket a feszített munka közben, és találkozhatunk a mű egy részének helyet adó Kingyes tanya eredeti fagerendáival, rajtuk a feliratokkal, versekkel, üzenetekkel, amelyeket az ott megforduló művészek véstek rájuk.
|
Ahogy a körkép készült: illusztratív installáció a látogatóközpontban
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ugyancsak a Feszty-körképnek helyet adó Rotundában látható az új, multimédiás játszótér, amelyről nem nehéz megjósolni, hogy a gyerek látogatók kedvence lesz. Akik egyebek mellett a körkép legfontosabb jelenetét megidéző paravánon egy fotó erejéig Árpád vezér helyébe léphetnek, akiknek egy telefonfülkében elég a születési dátumukat a készülékbe pötyögniük, hogy megtudják, milyen történelmi események köthetők születésnapjukhoz, és akik egy oklevél-generátor segítségével azonnal „földbirtokhoz juthatnak”.
Nem messze a multimédiás játszótértől a Kincsek a földből – régészet és numizmatika című kiállítás várja a látogatókat, ahol láthatók a kalandozások korának pénzei, tetten érhetjük, miként kerülnek elő a földből éremleletek, még azt is modellezi egy tárló, hogyan fordít ki egy eke a földből pénzzel teli korsót.
Végül a Vár állott, most kőhalom című tárlat is a Rotunda újdonságai között szerepel. A kiállítás Magyarország történetét követi nyomon a honfoglalástól a középkori magyar állam bukásáig. Megidézi a pozsonyi, a nándorfehérvári és a mohácsi csatát. Láthatunk animációkat a harctereken történtekről, korabeli ruhákat, melyek közül az egyikbe még be is öltözhetünk, hogy megtudjuk, milyen lehetett páncélban, súlyos pallossal vitézkedni a csatamezőn.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark új attrakcióihoz tartoznak az örökségműhelyek, amelyekben a látogatók megismerkedhetnek az antropológusok munkájával és a kézművesmesterségekkel, amelyeknek fogásait a gyakorlatban is kipróbálhatják. Újdonság a vendégváró épület, valamint az új multifunkciós látogatóközpont is, amelyben foglalkoztatóhelyiségek, előadóterem és időszaki kiállításra alkalmas termek találhatók.
Gyanítjuk azonban, hogy a fenti áttekintés legfeljebb arra alkalmas, hogy hírt adjon az újdonságokról, hiszen az emlékpark teljes bejárása akár egy napot is igénybe vehet, és akkor rábukkanhatunk számos egyéb érdekes történelmi információra is. Például arra, hogy már honfoglalás kori koponyacsontokon is találtak sebészi koponyalékelést, és megtudhatjuk, hogy Rózsa Sándor is részt vett az első magyar vonatrablásban. Megtudhatjuk azt is, hogy a Feszty-körképet felújító lengyel művészek egyike apró puli kutyát festett a képbe, a másik pedig önmagát örökítette meg az egyik áldozat helyén. Ha szerencsénk van, a tárlatvezetők mesélnek arról is, miként készült annak idején a szárított húsból az „instant húsleves”, valamint hogyan segítette a dió Hannibált abban, hogy átkeljen az Alpokon. Oldottan is átélhetjük a történelmet, vagy – ahogy az emlékpark ígéri – beléphetünk a múltba.
