A Vidám Park második legmenőbb játszószere volt a képünkön megidézett attrakció azokban a daliás időkben, amikor egyötven volt a forró lángos, és a dámák Szécsi Pál-os zsebtükörben igazgatták a sminkjüket.
Leginkább főleg a Gokartot csodáltuk, mert azok a kocsik rendes benzinmotorral mentek, irtózatosan gyorsan, igazi aszfalton, és nagyon komoly égett gumiszaguk volt, de sajnos tizennégy év alatt tilos volt, meg tizennégy fölött is, mert a pálya körül valahogy mindig olyan baljós ábrázatú, fiatalfelnőtt korú pesti jasszok csoportosultak, és nemigen engedték közel az eggyel kisebb kölyköket se. De nagyon klassz volt a Versenyautó is.
 |
| A kocsikon gázpedál és fék is volt, a játék azt az illúziót keltette, mintha valódi kocsit vezettünk volna Bánhalmi János / Népszabadság |
Lejtőkkel és emelkedőkkel bonyolított deszkapályán lehetett hajtani az akkumulátoros versenyautókat, amelyeket a felvétel tanúsága szerint 1972-ben szerzett be a Vidám Park, egy tágabb projekt keretében, amelyről Czippán György, a műintézmény történetének kiváló krónikása ezt írta: „Az új játékok vásárlásánál alapvető szempont, hogy olyanokat vegyenek, amelyek nem kárhoztatják passzivitásra a szórakozni vágyókat. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az aktív közreműködést igénylő játékok iránt nyilvánul meg a legnagyobb kereslet. Az utóbbi évek egyik nagy sikerű újdonsága lett például az óriás matchboxpálya, a Versenyautó. A 130 méter hosszú, nyolcas alakú, kétszintes pályán 12 kocsi versenyezhet. A kocsikon gázpedál és fék is van, teljesen az autóvezetés illúzióját kelti a játék.”
