A Pest Megyei Könyvtár lapunk kérésére összeállított gyorsjelentése szerint a bibliotékában – ahol az ajándékba kapott könyvek közül többől is két példányt tartanak – a bemutatott címek 80 százalékát kikölcsönözték már. Az intézményt igazgató Werner Ákos szerint ez nem rossz szám, tekintettel arra, hogy nem friss, ropogós irodalomról értekezünk – márpedig a köz az újra fogékony leginkább. A házi statisztika szerint a széria legnépszerűbb darabja a sorozat első kötete, Tormay Cécile A régi ház című regénye, amelyet eddig tíz alkalommal vettek ki. Egyetlenegyszer sem voltak kíváncsiak a Magyar húsvét és a Magyar zsoltároskönyv című kötetre, Venetianer Lajos A magyar zsidóság története, Nemeskürty Önfia vágta sebét, Móricz Zsigmond A nagy fejedelem és Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című művére.
Werner Ákos egyébként lényegesen barátságosabban fogalmazott, mint a cikkindítóban citált két másik könyvtáros. Úgy véli, hogy a sorozat kiadása nem üzleti vállalkozás, helytelen lenne így közelíteni hozzá. Ez a sorozat egy a jelenlegi kormányzat által felmutatott, megismerésre és megőrzésre szánt értékek közül, így a Kerényi-féle válogatásnak a könyvtárakban is helye van – mondta az igazgató.
Budapesti top
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adataiból kiderült, Tormay Cécile Budapesten is dobogós, így sajnos elmondható, hogy a Kerényi-sorozat fő és egyben vitatható eredménye a nyíltan antiszemita írónő el- és megismertetése az olvasni tudó nagyközönséggel.
A nagykanizsai Halis István könyvtárban más az összkép. A városi bibliotékában 56 kölcsönzési aktust rögzítettek, van olyan kötet, amelyet ötször is hazavittek – leginkább a Tormay-regény, A magyaros konyha és az Október 23 című könyv forgott –, húsz kiadványt pedig még egyszer sem, ilyen egyebek mellett Szent-Györgyi Alberttől Az őrült majom. Talán ez a legmeglepőbb példa. A könyvtárat igazgató Czupi Gyula szerint a számok tehát nem mutatnak különösebb érdeklődést, ahogy egy másik kimutatás sem, amely szerint a Nemzeti Könyvtár-sorozatnak egyáltalán nincs úgynevezett tájékoztató értéke. Azaz: eddig nem volt példa arra, hogy egy olvasó olyan téma, információ iránt érdeklődött volna, amelyre a széria kötetei közül valamelyikben benne lett volna a válasz.
Czupi szerint mindig gond, ha az olvasók elvárásainak ismerete nélkül gyarapítják az állományt, még akkor is, ha kifejezetten értékes irodalomról van szó (mint esetünkben is), mert hiába értékes egy irodalom, ha nem kölcsönzik. A megőrzés a Nemzeti Könyvtár feladata, nem a közkönyvtáraké – emlékeztetett, hozzátéve: leginkább olyan könyvek kiadását kellene forszírozni és támogatni, amelyeket az olvasók folyamatosan keresnek, de hiába, mert nem lehet hozzájuk férni a piacon.
Hivatali dekoráció
A kiadványok mérete önmagát korlátozza a használatban: az olvasók jobban kedvelik a kisalakú, könnyű köteteket. Betűnagyságuk viszont megfelelő idősebbeknek is. Kisebb könyvtárakban volt lehetőség arra, hogy a kapott sorozat két-két kötetének egyikét felajánlották a polgármestereknek, akik között szemtanú szerint van olyan, aki az irodájában, becses dekorációként tartja az egyszínű, azonos méretű elemeket. Az ajándék könyveknek a tapasztalatok szerint legfeljebb 20 százaléka használható – összegez a KIT szerkesztője, Mikulás Gábor.
