galéria megtekintése

Hivatali dekorációnak pont jók a Kerényi-könyvek

7 komment


Bárkay Tamás

Polgármesteri irodák dekoráció­jaként hasznosul a Kerényi Imre-­féle Nemzeti Könyvtár biblioté­káknak szánt köteteinek egy ­része. A könyvtárosok tapasztalata szerint az érdeklődés visszafogott. Van, ahol a mai napig ötvenhat kölcsönzési aktust rögzítettek. Így összegeztek: semmi kétség, hogy a széria darabjai értékesek, de hiába, ha nem kölcsönzik.

„Nem minden esetben olyan a könyv, ami feltétlenül szükséges egy kiskönyvtár állományába. Szóval nem szerzeményeznénk. Csak a szükségeset válogatjuk be. Érthető a kollégák félelme, mert ezt ellenőrizni fogják egyszer..." – olvas­ható a Könyvtár, Információ, Társadalom (KIT) c. szakmai portálon, amely a Kerényi Imre által jegyzett Nemzeti Könyvtár könyvtárbeli szerepléséről faggatta az olvasókat.

Kerényi Imre a több folyóméternyi sorozattal
Kerényi Imre a több folyóméternyi sorozattal
Korponai Tamás

A 2012 végén útjára indított sorozatban az anyahonlap tanú­sága szerint lapzártánkig 46 kötet jelent meg, a cél az, hogy „olyan kötetek szülessenek, amelyeket jó olvasni, és amelyek által gazdagabb, bölcsebb, igazabb magyarok leszünk”. A vállalkozás megosztja a közvéleményt. Sokan gondolják úgy, hogy a sorozat sajátos, de tisztességes merítés. De mit üzennek a szenvtelen könyvtári számok?

 

A Pest Megyei Könyvtár lapunk kérésére összeállított gyorsjelentése szerint a bibliotékában – ahol az ajándékba kapott könyvek közül többől is két példányt tartanak – a bemutatott címek 80 százalékát kikölcsönözték már. Az intézményt igazgató Werner Ákos szerint ez nem ­rossz szám, tekintettel arra, hogy nem friss, ropogós irodalomról értekezünk – márpedig a köz az újra fogékony leginkább. A házi statisztika szerint a széria legnépszerűbb darabja a sorozat ­első kötete, Tormay Cé­cile A régi ház című regénye, amelyet eddig tíz alkalommal vettek ki. Egyetlenegyszer sem voltak kíváncsiak a Magyar húsvét és a Magyar zsoltároskönyv című kötetre, Vene­tianer Lajos A magyar zsidóság története, Nemeskürty Önfia vágta sebét, Móricz Zsigmond A nagy fejedelem és Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című művére.

Werner Ákos egyébként lényegesen barátságosabban fogalmazott, mint a cikkindítóban citált két másik könyvtáros. Úgy véli, hogy a sorozat kiadása nem üzleti vállalkozás, helytelen lenne így közelíteni hozzá. Ez a sorozat egy a jelenlegi kormányzat által felmutatott, megismerésre és megőrzésre szánt értékek közül, így a Kerényi-féle válogatásnak a könyvtárakban is helye van – mondta az igaz­gató.

Budapesti top

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adataiból kiderült, Tormay Cécile Budapesten is dobogós, így sajnos elmondható, hogy a Kerényi-sorozat fő és egyben vitatható eredménye a nyíltan antiszemita írónő el- és megismertetése az olvasni tudó nagyközönséggel.

A nagykanizsai Halis István könyvtárban más az összkép. A városi bibliotékában 56 kölcsön­zési aktust rögzítettek, van olyan kötet, amelyet ötször is hazavittek – leginkább a Tormay-regény, A magyaros konyha és az Október 23 című könyv forgott –, húsz kiadványt pedig még egyszer sem, ilyen egyebek mellett Szent-Györgyi Alberttől Az őrült majom. Talán ez a legmeglepőbb példa. A könyvtárat igazgató Czupi Gyula szerint a számok tehát nem mutatnak különösebb érdeklődést, ahogy egy másik kimutatás sem, amely szerint a Nemzeti Könyvtár-sorozatnak egyáltalán nincs úgynevezett tájékoztató értéke. Azaz: eddig nem volt példa arra, hogy egy ol­vasó olyan téma, információ iránt érdeklődött volna, amelyre a széria kötetei közül valamelyikben benne lett volna a válasz.

Czupi szerint mindig gond, ha az olvasók elvárásainak ismerete nélkül gyarapítják az állományt, még akkor is, ha kifejezetten értékes irodalomról van szó (mint esetünkben is), mert hiá­ba értékes egy irodalom, ha nem kölcsönzik. A megőrzés a Nem­zeti Könyvtár feladata, nem a közkönyvtáraké – emlékeztetett, hozzátéve: leginkább olyan könyvek kiadását kellene forszírozni és támogatni, amelyeket az olvasók folyamatosan keresnek, de hiába, mert nem lehet hozzájuk férni a piacon.

Hivatali dekoráció

A kiadványok mérete önmagát korlátozza a használatban: az olvasók jobban kedvelik a kisalakú, könnyű köteteket. Betűnagyságuk viszont megfelelő idősebbeknek is. Kisebb könyvtárakban volt lehetőség arra, hogy a kapott sorozat két-két kötetének egyikét felajánlották a polgármestereknek, akik között szemtanú szerint van olyan, aki az irodájában, becses dekorációként tartja az egyszínű, azonos méretű elemeket. Az ajándék könyveknek a tapasztalatok szerint legfeljebb 20 százaléka használható – összegez a KIT szerkesztője, Mikulás Gábor.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető