A debreceni színház szabójának örökbe fogadott lánya a kiskunfélegyházi tánckarból a Szegedi Városi Színházba került, egy kalandos beugrásnak köszönhetően pedig hamarosan a Nemzetihez. Akkoriban a színészeknek nemcsak saját repertoárral kellett rendelkezniük – több darab szerepét is tudták –, de az ehhez szükséges jelmezekkel is.
Szegeden ismerkedett meg Voith Lajossal, aki lánya elmondása szerint igen megnyerő jelenség volt; magas, sötét hajú, bajuszos. Fehér tiszti egyenruhában, kilenc dakszliját sétáltatva korzózott a Kárász utcán.
Ágit figyelmeztették, hogy a katonatiszt szoknyabolond, ennek ellenére hozzáment, sőt a magasabb fizetésről is lemondott érte. Akkoriban ugyanis a tisztek nem vehettek el színésznőt, egyetlen kivétel volt, ha a menyasszony a Nemzeti Színház tagja.
Így Mészáros a havi 3000 pengőt ígérő Operettszínház helyett a havi 140 pengős Nemzeti-beli segédszínészi állást és a házasságot választotta.
Mellőzés az 56-os kiállás miatt
Ötvenhat októberében a tizenkét éves Voith Ági írta le édesanyja beszédét, amit a rádió parlamenti stúdiójában mondott el. Ebben megfogadta, hogy addig nem lép színpadra, amíg az orosz tankok el nem hagyják Magyarországot. Bár nem ő volt az egyetlen színész, aki ezt mondta, a kijelentésnek messzire nyúló következményei lettek.
Voith szerint többek közt maga Major Tamás jött el hozzájuk, hogy rábeszélje az anyját a nyilatkozat visszavonására, aki azonban ragaszkodott elveihez. A sok színész sorsát megfordító színigazgatónak Ági korábban a kedvencei közé tartozott, ezután azonban kegyvesztett lett. Tízévi szilencium után térhetett vissza kisebb szerepekben, és korábbi sikereit nem tudta elérni.
Anyja lánya
Voith Ági sosem készült színésznőnek, tizennyolc évesen mégis a Színművészetire jelentkezett, és anyja a másodrostánál tudta meg; kétségbeesetten telefonálta végig ismerőseit, hogy ne vegyék fel a lányát, csak ha valóban nagyon tehetséges, mert ez a pálya még tehetséggel is nagyon nehéz. Várkonyi Zoltán osztályába került. Végzés után a József Attila Színházban debütált, A kaktusz virágában; partnere Bodrogi Gyula volt.
A sors fintora, hogy amikor ő elkezdte a pályáját és sikereket ért el, édesanyja, Mészáros egyre jobban eltávolodott a színészettől. „Fájó dolog volt” – mondja Voith Ági arról az időszakról, mikor édesanyja a nézőtéren ült. Lukács Margit és Tolnay Klári szobáiban a női budoár meghittségének lehelete; ruhák, kisasztal. Az övében a képek alatt egyetlen hímzett pongyola árválkodik: ennyit sikerült a Nemzetiből megmenteni a kosztümjei közül.
Filmjeinek többségét egyszerűen letörölték. „Ezt még én sem láttam!” – lép oda Voith Ági egy képhez, amin édesanyja tánckari menyecske ruhában, tizenévesen pózol. A falakon körben fényképek az emlékezetes alakításokról és idézetek a magánembertől. A főhelyen, egy szimbolikus színpad felett pillanatképen legemlékezetesebb szerepében: a Szentivánéji álom Puckjaként kacag.
