Az egészséges fiatal zsiráfot azért lőtték le, mert a szigorú, genetikai szempontok szerint folyó tenyésztési programban a koppenhágai állomány túlszaporodott, és a beltenyészet elkerülése miatt az Európai Állatkertek Szövetsége, az EAZA más tagintézményeiben sem kellett a Marius genetikai vonalát képviselő zsiráf. A vadonba való visszatelepítés egy fogságban született állat esetében majdnem hogy lehetetlen, ezért a skandináv szakemberek a selejtezés mellett döntöttek.
 |
Bengt Holst mindent transzparensen akar lebonyolítani
Palugyai István / Fotó |
Holst állítja, ők harminc éve követik ezt a gyakorlatot, méghozzá teljesen nyilvánosan, átlátható módon. Ugyanígy jártak el korábban antilopoknál, medvéknél, kígyóknál és – ahogy ez áprilisban is történt – oroszlánoknál.
A tudományos igazgató eutanáziáról beszél, bár ez némileg eufemizmus egy lövedékkel történt kivégzés esetében, igaz, ez csak az állatorvos és a gondozó jelenlétében történt, nem nyilvánosan, mint a zsiráf felboncolása.
A botrányt Bengt Holst szerint az Extra Bladet nevű dán bulvárlap indította el, amelyik Halálos ítélet címmel hozott le egy cikket az esetről. A nyilvános boncolást és darabolást kifejezetten a dán közönségnek szervezték – hangsúlyozza a szakember, aki a közösségi médiát teszi felelőssé a dolgok alakulásáért. A Facebook ugyanis hihetetlen gyorsan kapta fel a történetet és terítette szét az egész világban.
|
Tudományos ismeretterjesztésnek indult, globális hiszti lett belőle
Reuters |
Hozzá kell tenni, hogy az egyébként a világ legbékésebb nemzetei közé tartozó dánok szemléletére jól jellemző az amúgy pompás és hihetetlenül korszerű új Sarkvidék Házban, a jegesmedvék kifutója előtt elhelyezett interaktív képernyő. Ezen a gyerekeknek a jégen lévő lékből egy pillanatra felbukkanó fókát a jegesmedvéhez hasonlóan jó reflexük segítségével kell „agyoncsapni”.
Ha időben nyomják meg a képernyő melletti medvepraclit, a lékben feltűnő fókafejet hatalmas vértócsa fedi el. A vérszomjas ismeretterjesztő játék része a racionalitást végsőkig hajtó dán mentalitásnak, amihez jól passzolnak az oktatási céllal a zsiráftetemből kivágott és felmutatott szervek.
Néhány hét alatt elült a botrány és azóta folyamatosan nő az állatkertet támogatók száma
Bengt Holst elismeri a kulturális különbségeket és azt, hogy amit Koppenhágában megszokottnak tartanak, azt máshol nem lehetne ugyanúgy megtenni.
|
A jegesmedve cukin úszik és elég undorító módon fókákat öl - tanulhatja meg mindenki
Palugyai István / Fotó |
– Azt hiszem, sok zoo egyszerűen nem beszél erről, miközben náluk is ugyanúgy oldják meg ezeket a problémákat – mondja. – Akkor már jobb, ha ezt teljesen nyíltan és átláthatóan tesszük.
Az igazgató is tudja, hogy még Dániában is voltak negatív felhangok a zsiráfügyet követően, ám mint hangsúlyozza, nem az állatkerti látogatók köréből. És miután a helyi médiában megmagyarázták döntésük indokait, néhány hét alatt elült a botrány és azóta folyamatosan nő az állatkertet támogatók száma. Jól mutatja ezt szerinte, hogy a néhány héttel későbbi oroszlánselejtezés után már jóval kevesebb Twitter-üzenet érkezett.
Az ügy az állatkerti szakmai közösségben is nagy port kavart. Április végén az EAZA két napon át vitatta meg a történteket. Ennek eredményeként a korábban a dán zoo ellen megszólalt francia állatkertek szövetsége is napirendre tűzte a kérdést, ahogy az amerikai szervezet is. Az állatfelesleg ugyanis a szakmailag alapos tenyésztői munka esetén is elkerülhetetlen.
– Ha rossz irányelvek szerint dolgoznánk, ötven-száz év alatt eltűnne a zoók egészséges állatállománya – állítja Holst, aki ellene van a fogamzásgátló tablettáknak, mondván azoknak káros mellékhatása is van, ők pedig az állatkerti állatok lehetőség szerinti természetes viselkedését tartják kívánatosnak és a borjúnevelés ennek szerves része.
|
A tudományos célra nem használt zsiráfhús az emberszabású majmok keterecében
Reuters |
Azt pedig, hogy miért nem adták olyan állatkertnek a fiatal zsiráfot, amely nem tagja az EAZA szigorú irányelvei alapján működő tenyészprogramnak, Holst már korábban is csak azt hangsúlyozta, ilyen helyekre nem adhatják az állatokat.
|
| A fán pihenő oroszlánok is részei e tenyészprogramnak. Palugyai István / Fotó |
A koppenhágai zoo amúgy apró, 11 hektáros területén igen korszerű, az állatok természetes viselkedését is tekintetbe vevő kifutókat, állatházakat láthatunk. Így is nagy siker például az indiaielefánt-tenyészet, melyben 1970 óta 13 borjú született. A mintegy 23 millió euró éves költségvetésű zoo pénzeinek zöme a belépőkből származik, a kormány csak 9 százalékot ad ehhez.
Holst szakmai elismerésük betetőzésének tartja a nemrég született megállapodást, melynek eredményeként két év múlva egy óriáspandapár is érkezik Kínából a királynő Pekingi vizitje nyomán. Márpedig a természetvédelem jelképének számító, kihalástól veszélyeztetett fekete-fehér kedvencek csak a legjobb állatkertek kiváltságai.
