A Fishing on Orfű azon kevés nyári programsorozat közé tartozik, amelyet egyelőre nem terelt el a lényegtől a főszponzori molinó + a látogatókat lépten-nyomon megállító hosztesztömeg. Legalábbis mi mindig így tapasztaljuk, ha ott járunk, és amikor arról kérdezünk néhány fesztiválozót, hogy mi a legjobb a Fishingben, a fentiek biztosan a legnépszerűbb érvek között szerepelnek.
A kommercializálódást persze csak lassítani lehet, teljesen elkerülni nem, de a szervezők eddig az elviselhetőn jóval innen húzták meg a határt, úgyhogy valóban ez lehet az egyik fő oka, hogy az ismerősi körnek néhány éve gyakorlatilag két fesztiválra fáj a foga nyaranként, s az egyik mindenképpen az orfűi (a másik pedig a Bánkitó, mely utóbbi még kisebb, még földalattibb és mégmégmég).
A külsőségek mellett a földrajz is játszik: a Mecsek legszebb részén vert tanyát a feszt, és bár nem kell megszakadni a hegymászásban, azért még a helyet adó Panoráma Camping sem mentes a kisebb, szerencsére egyáltalán nem kellemetlen emelkedőktől – az Alföldön szocializálódott fesztiválozóknak már ez is nagy dolog tud lenni.
Ahogy nekünk is az volt, amikor a Fishing tetején, a Borfalu színpad mellett álldogálva azt vettük észre, hogy gyakorlatilag a lábunk előtt hever a világ – vagy ha a világ nem is, az egyik leggyönyörűbb része biztosan.
