„De állat! – mondták róla a hatvanas évek Magyarországán. – A-val írja, hogy Holiday.” Ráadásul két l-lel és y-nal is. Franciaországban több mint 100 millió lemezt adott el, ám Angliában négy esztendeje turnézott először Johnny Hallyday. (Született: Jean-Philippe Smet.)
„Johnny who?” – kérdezték róla Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, mert az angolszász országokban még véletlenül sem került fel a slágerlistákra. Pedig a párizsi születésű énekest úgy tartották nyilván hazájában, mint Franciaország válaszát Cliff Richardra. Egyfelől. Másfelől „a francia Elvisnek” nevezték, mivel a hatvanas évek elején hasonló szerkókban lépett színpadra, és ugyanolyan mozdulatokkal gitározott, mint a Király. Hatvanegyben „felrobbantotta” a Palais des Sports nézőterét, mert afféle eksztatikus hatást váltott ki a közönségből, akár Szörényi Levente 1963-ban a budapesti Sportcsarnokban. Azon a párizsi rockfesztiválon fellépett még Emile Ford a Checkmates elnevezésű zenekarával – az együttes feledhetetlenül hosszú című brit listavezető száma volt 1959-ben a What Do You Want to Make Those Eyes at Me For –, a hatvanhétben a Cuore Mattóval egész Itáliát meghódító Little Tony (a dal nem kevésbé kedvelt magyar változatát Kovács Kati énekelte: „Kötözni való bolond az én szívem”), valamint az 1960-ban a Billboard-listán második Wild One-nal, továbbá a Sway feldolgozásával hódító Bobby Rydell (az utóbbi szám 2004-es adaptációja a Jennifer Lopez és Richard Gere főszereplésével forgatott Hölgyválasz című film nézőit élénkítette fel a Pussycat Dolls előadásában).
Noha Hallyday azt mondta Elvis Presley halálakor, hogy „egész ifjúságomtól búcsúzom”, a legnagyobb rajongója Edith Piafnak volt. Állítólag annyi koncertjére ment el, ahányra csak tudott. Ám a sanzonok királynőjétől korán el kellett köszönnie, hiszen súlyos beteg művészideálja 1963-ban, alig negyvenhét évesen elhunyt. Hallyday akkor húsz volt, és korántsem Piaf stílusát képviselte: 1962-ben például kizárólag amerikai rockszámokat – a többi közt a Blueberry Hillt, a Hello Mary Lou-t, a Be-Bop-A-Lulát, a You’re Sixteent, a Dianát – tolmácsolt albumán, majd 1963-tól sorra dolgozta át a Crystals Da Doo Ron Ronját, az Animals The House of the Rising Sunját, a Los Bravos Black Is Blackjét, Stevie Wonder Uptightját. E számokat ugyanúgy franciául énekelte, mint 1961-ben a Let’s Twist Againt (Viens danser le twist), amellyel akkora sikert aratott Franciaországban, akár Chubby Checker Amerikában meg mindenütt.