Törőcsik Mari az idős Galilei szerepében Kallos Bea / MTI |
Bertolt Brecht ezt a naiv tévedést és következményeit viszi végig a tudós sorsán, közben mérlegre téve a tudósi magatartás veszélyeit és erkölcsi követelményeit. Galilei csaló, becsapja a velencei elöljárókat, hogy pénzhez jusson, Galilei élveteg hedonista, a szellemi teljesítményhez elengedhetetlennek véli a minőségi életmódot. Márpedig az élveteg Galilei természetesen gyáva is, már a kínzóeszközök látványa is megrémiszti, és megalkuvó is, tanait visszavonja.
Mindamellett magatartása kétértelmű, hiszen mindezzel további munkájának előfeltételeit teremti meg. Nem megy máglyára, mint Giordano Bruno, hanem alkot: bizonyítja, érvekkel, tapasztalati tényekkel támasztja alá a régi világkép képtelenségét. És társadalmi forradalmár is: nemcsak az egyház által elfogadott világkép, de a nyomorúság világrendje ellen is lázad. Pontos logikával fordítja visszájára a materialista tanai ellen a földtúró nyomorultakra hivatkozó érvelést. Brecht szerint őket is föl akarja lázítani. Brecht marxista forradalmár volt.