Bár a nyári főszezon még messze van, mindez korántsem jó hír. Tavaly a Magyarországon kereskedelmi szálláshelyre bejelentkezett 4,9 millió külföldiből 3,9 millióan jöttek Európából, közülük 3,2 millióan EU-tagállamból. Németországból (548 ezer), az Egyesült Királyságból (349 ezer), Ausztriából (296 ezer), Olaszországból (250 ezer), Romániából (248 ezer). A kontinensek közül a második Ázsia csaknem 540 ezer turistával, megelőzve a legnagyobb – több mint 30 százalékos éves növekedést produkáló – Afrikát.
Ami a hosszú távú turisztikai trendeket illeti, az elmúlt időszakban a legnagyobb változást az internetes szálláskeresők, a repülőjegyek foglalására alkalmas és ár-összehasonlító portálok hozták.
|
Az Alföldre látogatók aránya nőtt a legnagyobb mértékben
Balogh László / Reuters |
– A gyorsan és könnyen használható webes felületeknek köszönhetően a földrajzilag közel eső célpontokra egyre többen maguk szervezik utazásaikat és a szállásfoglalást is egyénileg oldják meg, többnyire fapados légitársaságokkal.
Az irodáknak ma már gyakorlatilag értelmetlen például Rómába vagy Párizsba utazást szervezni, hacsak nem annak a közönségnek, amelyik teljes körű kiszolgálást igényel,
azaz a repülőtéri transzfertől kezdve a kiállításbelépőkön át az asztalfoglalásig az esti vacsorához minden téren kérik az ügyintézést – mondta lapunknak Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Bár főként a fiatalabb generáció tagjai már akár ázsiai országokba vagy Dél-Amerikába is maguk szervezik útjaikat, az idősebbek és az utazás terén kevésbé gyakorlottak ódzkodnak ettől a megoldástól, így az utazási irodáknak egyre inkább a földrajzilag, kulturálisan, vallásilag távol eső országokra érdemes koncentrálni.
– Teljesen megváltoztak az igények, az elvárások, amelyek ráadásul folyamatosan módosulnak, ezért állandóan monitorozzuk a piacot, új úti célokat, szolgáltatásformákat keresünk – tette hozzá Molnár Judit, aki szerint jó lehetőséget rejtenek a különleges, egyedi igényeket támasztó utasok vagy baráti társaságok, akik saját tempójukban, a megszokottól eltérő élményeket, látnivalókat keresnek.
Ami a közösségi szálláskereső szolgáltatásokat illeti, a szakember szerint megbecsülni sem lehet, hogy ezek – például az Airbnb – mennyire vetik vissza Magyarországon az utazási irodák, szállodai szolgáltatások iránt érdeklődő külföldiek számát, de akkora hatásuk a piacra semmiképpen sincs, mint volt az internetes keresési lehetőségek elterjedésének.
Hasító ágazat
Magyarországon a turizmus közvetlenül 5,8, közvetett hatásaival együtt pedig 9,4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Tavaly több mint 15,6 millió külföldi turista érkezett az országba, ami csaknem 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az összes vendégéjszaka mintegy 70 százalékát Budapesten és a Közép-Duna-vidéken, a Balatonon, valamint a Nyugat-Dunántúlon töltötték a vendégek, a legnagyobb növekedést 2014-hez mérten a Dél-Alföld könyvelhette el: ebben a régióban 14,5 százalékkal nőtt a vendégek száma
