Végül a kiegyezés után vásárolta meg az állam, és miniszterelnöki hivatalt, illetve rezidenciát alakítottak ki benne. Az évtizedek során több átalakításra is sor került, az 1860-as években Ybl Miklós, az 1920-asokban Hikisch Rezső hagyta rajta az épületen a keze nyomát. Végül azonban, 1944 végén a palota gyakorlatilag megsemmisült. Délnyugati sarka leomlott, díszteremsora porrá zúzódott, díszítményeit és a benne felhalmozott műalkotásokat maradéktalanul elhordták. 1955–1956 fordulóján csak „állagmegóvásra” került itt sor: úgy húzták fel az épület oldalfalait és tetőjét, hogy azok hozzávetőlegesen az eredetit idézzék. Odabent azonban a kilencvenes évek végéig a csupasz főfalak fogadták az arra járót.
A Sándor-palotát az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök és szűkebb stábja részére újították fel – pontosabban: alkották újra –, rendkívül precíz műemléki „nyomozás” és építészeti tervezés után, az akkori közlések szerint mintegy két és fél milliárd forintból. Ami ma az épület külsején és belsejében látható, lenyűgözően idézi az eredetit, viszont tény, hogy ezek a részletek így, ebben a formában és összetételben 1944 előtt együtt sosem voltak fellelhetőek a palotában. A jól dokumentált helyiségeknek azt az állapotát állították helyre, amelyről a legtöbbet tudták – gondoljunk csak bele: fotóból kizárólag fekete-fehér állt rendelkezésre –, a nem ismert térsorok pedig elegáns, kortárs megjelenést kaptak.
A díszteremsor maga is több korszakot idéz. A leglátványosabb helyiség, a tükörterem a Sándor grófok világából ered; a kerek szalonban a XX. századi intarziás fapadlót állították helyre; míg az úgynevezett gobelinterem az Ybl-féle formában köszön ránk, de értelemszerűen falikárpitok nélkül. Csak remélni lehet, hogy a Tisza Kálmán által idehozott Mária Terézia-gobelinek nem elégtek, hanem egy titkos oroszországi raktárban pihennek.
Mindezt olyan praktikus részletek egészítik ki, mint az istállóban (a világháború előtti mintát követve) kialakított sajtóterem, az északi oldalon kortárs eleganciával berendezett ülésterem vagy az udvaron feltárt és üveg alatt bemutatott középkori ciszterna.
|
A műemlék immár köztársasági elnöki hivatalként
Oroszi Beáta / Népszabadság |
A Sándor-palotát minden ízében a miniszterelnök irodája számára állították helyre 2002 tavaszára: technikai és biztonsági berendezései, térrendszere, de még a dolgozószobába szánt festmények is ezt a funkciót szolgálják. Aligha véletlen, hogy ha feltételes módban is, de a kormányzati nyilatkozók egyre többször utalnak rá: „logikus”, hogy a Karmelita-udvar és a Várszínház mellett ez az épület is Orbán Viktor munkahelye legyen. Ez esetben már csak a köztársasági elnöknek kell helyet találni.
