Az átalakítás terve mindettől függetlenül már korábban megvolt: még 2009-ben kiírtak egy építészeti és hasznosítási ötletpályázatot, amelyre több mint 50 pályamű érkezett. A zsűri a Hetedik Műterem Kft.-nek és a Gyüre építész iroda Kft.-nek ítélte oda az első és második helyet, így a Gombát a két cég reprezentánsára, Szabó Leventére és Gyüre Zsoltra bízta a kerület.
|
| M. Schmidt János / Népszabadság |
Szabó a mai összejövetelen mindenekelőtt elmondta: az épület a különlegesen korai, karcsú vasbetonszerkezete miatt nyerte el a műemlék címet, elsőrendű kötelességüknek és céljuknak tekintették tehát ennek megőrzését, természetesen újrafogalmazva.
A Gomba három cikkelyét (helyiségét) eszerint íves, keret nélküli, hőszigetelt üvegzetekkel borították (ennek kivitelezése már önmagában is technikai bravúr volt), homlokzatát finombetonnal fedték, drótüveges világítását ugyancsak keret nélküli, íves dekorációs csíkra cserélték, amelynek köszönhetően este még megejtőbb látványt nyújt az épület.
Nem nyúltak viszont az épület közepén díszlő, és mostantól már működő csobogóhoz – amely évtizedekig egy villanyoszlop talapzataként szolgált –, pontosabban igen: rendberakták, letisztították. A talajszinten is rendhagyó megoldással éltek: az atmoszférához igazodva a köríven belül nem a körtéren látható kőlapokat használták, hanem kisebb és nagyobb gránitkockákat – a régi Budapest legtörzsökösebb burkolatát idézve. A térbe némi zöld is jutott, láttunk pár növendékfát és fűvel, valamint kéregzúzalékkal borított ágyásokat.
A polgármester kérésünkre elárulta, hogy a Gomba ugyan kulcsrakész, belakni azonban csak július végétől fogják, az egyik cikkelyben a BKK nyit info-pontot, a másik kettőben galéria-kávéház nyílik majd.
A projekt 400 millió forintos költségének felét az Unió, másik felét az önkormányzat állta.
Egy kis történelem
A mai Móricz Zsigmond körteret a XX. század elején mindközönségesen csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként tartották nyilván, sokáig egyetlen épület állott rajta: a Fehérvári Fogadó. 1929-től Horthy Miklós körtérnek nevezték. 1930-ban állították fel a közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre herceg című szoborcsoportját, Móricz Zsigmond nevét 1945-től viseli.
A Körtér mai képét 1942-ben nyerte el, ekkor épült meg a jellegét azóta is meghatározó Gomba, a gyűrű alakú épületet Schall József tervei szerint készítették el, az építmény közepén felállított kút, a Csodaszarvas című csobogó ómagyar hangulatú díszítéseit Szomor László szobrász jegyzi.
Az épületben váróhelyiséget, szolgálati tartózkodót, üzleteket és áramátalakítót alakítottak ki. 1963-ben villamosvonalakká alakították a HÉV-vonalakat, és 1972-ig a helyükbe lépett 41-es és 43-as villamos is a Gomba körül fordult vissza. Ekkor a két járat végállomását áthelyezték, az épület kiszolgáló funkciója megváltozott: megszűnt a várakozó, üzlethelyiségeknek, bérletpénztárnak adott otthont, emellett műszaki berendezések tárolására használták 1993-tól.
Habár a 2000-es évek elején ipari műemlékké nyilvánították, állapota az évek során csúnyán leromlott, falai között hajléktalanok vertek tanyát, a hely gyakorlatilag nyilvános vécéként hasznosult. 2005-ben ismeretlen tettesek felgyújtották a benne működő kínai butikot. Az épület 2008 őszén került a Fővárosi Önkormányzattól a XI. kerületi önkormányzat tulajdonába.
Tisztelet az ősöknek
Schall József (1913–1989), építészmérnök, Ybl-díjas. 1943–44-ben mint behívott mérnökfőhadnagy katonai létesítményeket tervezett. 1946-ban kapott megbízást a fővárostól a magdolnavárosi lakások terveinek elkészítésére. Tervpályázatokon 32 pályadíjat, köztük 12 első díjat nyert. Megvalósult épületei közül a legfontosabbak: Kecskemét, SZTK-székház, Lehel téri lakóépületek, lakóépületek Dunaújvárosban, Komlón, Tatabányán, Oroszlányban, Pécsett, Petőfibányán, Győrben, Soroksári Öntöde, FTC-pálya, Kígyó utca-Haris köz közötti passzázs (másokkal), a Deák Ferenc téri iskola nagytermének és a Szervita téri templom műemléki helyreállítása.
Szomor László (1908–1980) 1929-től volt művész, a 30-as években portrékat, aktszobrokat alkotott, majd a Római Iskola szellemében porcelán kisplasztikákat készített a pécsi Zsolnay-gyár megbízására. Később érdeklődése a monumentális szobrok felé fordult: állami megrendelésre számos bronzportrét, kőből faragott díszítőszobrot alkotott. Kisplasztikákat és érmeket is készített. Néhány műve, a sok közül: Bányász-emlék (Pécs, Hősök tere), 8-as huszárok emlékműve (Pécs, Széchenyi tér), Szovjet-magyar barátság-emlékmű (Bázakerettye), Vásárhelyi Pál-mellszobor, (Budapest, Városliget), Árvízi emlékmű (Fehérgyarmat).
