Evező a fuldoklónak

Alaposan fel kell kötnie a gatyáját annak, aki őt akarja becsapni. Figyel a lélek legapróbb rezdüléseire; klinikai szakpszichológusként, sokéves kórházi gyakorlattal az elmebetegségek útvesztőjében is eligazodik; grafológusként a kézírás vizsgálatával nyer sok új információt; jogi végzettségének köszönhetően az igazságszolgáltatás működését is átlátja.

Ki gondolná, hogy mindezt az újságírói múltjának köszönheti? Merthogy – noha gyermekkorában oroszlánidomárnak, majd autószerelőnek készült – Agárdi Tamás eleinte zsurnalisztaként kereste a kenyerét. Több mint húsz éven át volt a Magyar Televízió szerkesztő-riportere, ami szerinte nem olyan meglepő: már akkor is „ingerkereső” típus volt, aki a világ minél több titkát igyekezett kideríteni. Amikor bűnügyekről tudósított, azon töprengett, miért van az, hogy nehéz gyermekkora volt ennek, annak és amannak az embernek is, ám az egyikből bűnöző lett, a többiből nem.

Egy gyilkosság gyanúsítottjával készített interjút, és azon kapta magát, hogy nemcsak azt tudja, mit fog kérdezni, hanem azt is, hogy a másik mit fog válaszolni. – Ide nekem a pszichológiát! – gondolta, és elvégezte az ELTE pszichológia szakát. Időközben a grafológiában is mind jobban elmélyedt.

Ingerekre, titkokra és izgalomra vágyott továbbra is, így aztán nem egy csendes magánrendelőben, hanem a dél-pesti kórház elmeosztályán sajátította el a szakmát. Bár néha a pszichológiai teszteket is elmebetegeken próbálják ki, hiszen a patológia jobban megmutatja a lelki folyamatokat, Agárdi Tamásnak időnként emlékeztetnie kellett magát: azért nem mindenki ilyen. Most, amikor igazságügyi szakértőként nemi erőszak, gyilkosság vagy gyermekbántalmazás elkövetőivel és áldozataival foglalkozik, ugyanúgy eszébe jut, hogy a világ nem mindig ennyire fekete.

A kíváncsiság vitte az igazságszolgáltatás felé is, új és titkokkal teli terep volt ez. Amikor ott áll a tárgyalóteremben, a jogi végzettség biztonságot ad neki. Nem elég jó pszichológiai vagy grafológiai szakvéleményt írnia, ezt „el is kell adnia”. Már a bíró szemén látja, érti és elfogadja-e, amit ő elmond neki.

A pszichológus szakvéleménye persze nem megingathatatlan bizonyíték, mint egy ujjlenyomat- vagy egy DNS-minta. Ezért is nyugszik nagy felelősség Agárdi Tamás vállán: a bírók, ügyészek, rendőrök általában rá hallgatnak, és ezen emberi sorsok múlhatnak. Egyszer két értelmiségi szülő vált el, de az apa pszichotikus állapotba került, s fizikailag bántalmazta a gyermekeit és saját magát is. Kényszergyógykezelésre ítélték. Évekkel később – immár gyógyultan – jelezte, hogy szeretné újra látni a gyerekeit. A szakértő nehéz döntés előtt állt: az apa orvosilag már alkalmas volt a találkozásra, a gyermekek viszont – az őket ért súlyos trauma miatt – lelkileg nem. Azt javasolta, hogy pszichoterápiával készítsék fel a feleket a találkozásra, amely a való életben előbb-utóbb úgyis bekövetkezne.

Érdeklik az emberi drámák, de arra is vigyáznia kell, hogy túlzottan ne viseljék meg őt. Azt vallja, a jó pszichológus figyelemmel fordul a páciens felé, ám nem ül le mellé sírni. A csónakos hasonlattal szokott ilyenkor előhozakodni. Evez a csónakban, és meglát a vízben egy fuldoklót: természetesen segít neki, és kihúzza, ehhez azonban nem ugrik a vízbe.

S hogy abbahagyja-e néha az evezést, vagy reggeltől estig pszichológusként és grafológusként él? A 66 éves igazságügyi szakértő diplomatikusan úgy fogalmaz: a munkával töltött idő túllépi az általa kívánatosnak tartott mértéket. Éjjel három-négyig írja a szakvéleményeket – és hát igen, bárhol meglát egy kézírást, azonnal kattogni kezd az agya. Teljesen kikapcsolni a borászkodás és a vitorlázás tudja, ott aztán nincs kit elemezni, legfeljebb saját magát.

Ma is a kíváncsi újságíró, a precíz jogász és a léleklátó pszichológus keveredik benne. Egy-egy ügy megoldásához többféle tudományt is bevet; a grafológiát szintén a tudományok közé sorolja. Írt már róla szakkönyvet, alapító elnöke a Magyar Írástanulmányi Társaságnak, és létrehozta a Grafológiai Intézetet. Sőt, mielőtt bárki azt hinné, hogy a hazugságvizsgálat csak úgy történhet, mint a krimikben, jobb, ha tudja: létezik komputeres grafometrikus hazugságvizsgálat is. A füllentőket – Agárdi Tamásnak hála ma már Magyarországon is – lebuktatja a kézírásuk.

Varázslatos és hasznos tudomány a pszichológia, nem pedig lila köd – ez a meggyőződése. A legnagyobb dicséretet még a kórházban, egy főorvostól kapta. A kolléga ránézett, és közölte: „Te nem is vagy olyan, mint egy pszichológus”.