Az olvasók majd csak fokozatosan érzékelhetik, hogy a személycsere egyúttal arculatváltást is hoz magával. Az új főszerkesztő úgy fogalmazott: a lap az elmúlt negyedszázadban országos rangra tett szert, ezt a magas nívót igyekszik megőrizni, de úgy véli, több tekintetben is változtatni, módosítani kell mind a lap tartalmát és külsejét, mind a platformjait illetően.
|
Szirák Péter, az új főszerkesztő frissítve őrizné meg az Alföldet Konyhás István / Népszabadság |
A „fontolva haladás" jegyében tervezi mindezek megújítását, mindenekelőtt a folyóirat dinamikáján érdemes változtatni: meggyorsítani a lap „reakcióidejét", és bővíteni azoknak a kortárs kulturális eseményeknek és művészeti produkcióknak a körét, amelyekre a lap reagál. Célja az is, hogy az Alföld egyes kulturális folyamatokat nemzetközi kitekintésben is bemutasson, ezért a megújuló folyóiratban az olvasók tematikus összeállításokat, valamint szép- és szakirodalmi fordítást is találhatnak majd.
Szirák Péter stratégiai kérdésnek gondolja, hogy az Alföld „személyesen is kilépjen" a város és az ország közönsége elé, szerinte ugyanis a szerkesztőségnek és alkalmanként meghívott rangos szerzőinek sokkal többször kellene megjelenniük a nyilvánosság előtt, mint eddig. Több lehetőséget biztosítana tehát az olvasókkal való rendszeres találkozásra, s ennek érdekében új irodalmi rendezvényeket, programsorozatokat tervez.
Arra a kérdésünkre, hogy az online térhódítása miatt elképzelhetőnek tartja-e a lap nyomtatott változatának megszűnését, az új főszerkesztő azt válaszolta: az olcsóbb előállítás az online mellett szól, ám a lapban megjelenő veretes tanulmányok és kritikák könnyebben olvashatók nyomtatott formában. Ugyanakkor az olvasói szokások megváltozása miatt szükségesnek tartja a folyóirat online változatának fejlesztését, s azt szeretné elérni, hogy az dinamikusabb, elevenebb, színesebb s vizuális értelemben is tartalmasabb legyen.
A print- és az online tartalmak között nem minden esetben lesz átfedés, azaz egyes cikkek nem jelennek meg mindkét felületen, ám a platformok között eltérés lesz abból a szempontból is, hogy az online Alföld a város fontosabb kulturális-közéleti jelenségeiről is aktuálisan számol majd be. S hogy miképpen lesz erre pénz? Szirák Péter a pénzügyi támogatásról szólva kesernyés humorral jegyezte meg: „van ok az aggodalomra", de arra számít, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutató önkormányzati támogatás növekedni fog. Mint a főszerkesztő fogalmazott: e patinás, a megújulóképességéről többször tanúságot tevő lapot – amely a hatvanhatodik évfolyamánál tart, s amely túlzás nélkül nevezhető nemzeti szellemi kincsnek – minden finanszírozási nehézség ellenére méltó dolog fönntartani.
Ott volt az írók színe-java
A Debrecenben szerkesztett Alföld 1950-ben indult (akkor még Építünk címmel), a folyóirat 1954-től viseli jelenlegi nevét. A szerkesztőség 1967-től 2013-ig a Piac utcában működött, ahol megfordult a magyar irodalom színe-java Weöres Sándortól kezdve Juhász Ferencen, Nádas Péteren át Esterházy Péterig. A lap három éve a városi könyvtár épületébe költözött, az egykori székhelyet emléktábla jelzi. A leköszönő Aczél Géza 1978-ban, 31 évesen már országszerte ismert költőként került a kiadványhoz, s habár a lap már akkor is színvonalasnak számított, 1993-as főszerkesztői kinevezése után tovább nőtt az Alföld presztízse, és a magyar irodalmi élet egyik megkerülhetetlen fóruma lett.