galéria megtekintése

Ennél mázlistább kastély aligha van Magyarországon

4 komment


Révész Sándor

Három emberről tudjuk biztosan, hogy nem vett részt Kornai János akadémiai székfoglalóján. Erről a kettőről, akit a képen látunk, és Erdei Katalinról, aki lefotózta őket.


 Mert hát ők itt voltak, ebben a lenyűgöző könyvtárban Keszthelyen 1983. április 16-án, miközben a világhírű közgazdász az Akadémián székfoglalt. Nem látjuk a képen, de tudjuk, kell lennie valahol a közelben egy nyűtt kispolskinak is. Az Indexen olvastuk, hogy Erdei Katalin, akitől rengeteg csodálatos képet találhat az olvasó a Fortepanon, és aki egy évtizedig erősítette a Népszabadságot, „temérdek munkája során négy kispolskit is elhasznált”.

Idegen behatolás eredményét látja itt a kedves olvasó. A jó magyar gersei Pethő család otthona állt itt egykoron, melynek tagjai a XV. századtól birtokolták hadi érdemeiknek és Zsigmond királynak köszönhetően Keszthelyt és vidékét. Aztán jöttek ezek a horvát Festeticsek, akiknek a XVII. századig nyomuk sem volt Magyarországon, viszont többnyire nagyon jóban voltak a labanc uralkodókkal, akik egyre magasabb címeket adományoztak nekik, és a Monarchia végnapjaiban egészen a hercegségig vitték.

Festetics Kristóf, Mária Terézia kedvelt aranysarkantyús lovagja a maga jó nagy tőke- és lobbierejével mindent megszerzett pénzzel és pörrel Keszthelyen és környékén a szétágazódott és meggyengült Pethő családtól a XVIII. század negyvenes éveiben. Aztán az úrbérrendezés körül rendesen összekülönböztek a Festeticsek a plebsszel, és persze abból is ők jöttek ki jól.

 

Majd másfél századon át, egészen a XIX. század végéig építtették, bővítették a neobarokk kastélyukat, mely a végére a 101 helyiségével tényleg jó nagy lett.

Fotó: Erdei Katalin / Népszabadság/archív

Sok mindent csináltak itt, hatalmas pincerendszerben érlelődtek a borok, népes méntelepen nevelődtek a lovak, aztán még pornófilmek is készültek itt a szabad Magyar Köztársaság kezdeti éveiben.

Ennél mázlistább kastély aligha van Magyarországon. A világháborút nagyobb károsodás nélkül megúszta, a könyvtárát ügyesen elfalazták, hogy ne hordják szét a zűrzavaros időkben. A legértékesebb darabokat, kódexeket, ősnyomtatványokat persze aztán beközpontosították az Országos Széchényi Könyvtárba, de a többi majd százezer kötet itt maradt, és ma is bárki beülhet Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtárába, hogy olvasgassa őket az aranykezű helyi asztalos, Kerbl János gyönyörű tölgyfa bútorai között.

Amikor ez a fotó készült, már több mint másfél évtizede piszmogtak a kastély felújításával, de nem jutottak sokra. Amikor egy évvel később kinevezték ide igazgatónak Czoma Lászlót, akinek még két évvel később sikerült először képviselői mandátumhoz jutnia az állampárt szándékai ellenére, az épületegyüttes ugyancsak ramaty állapotban volt, és a könyvtáron kívül alig néhány termet kereshettek fel a látogatók.

A Czoma-érában élesztették fel a kastélyhoz tartozó egykori grófi birtokot, restaurálták és hasznosították az épületegyüttes minden négyzetméterét. Negyven teremben mutatják be az egykori főúri életformát úgy, ahogy Európában is nagyon kevés helyen, az egyedülálló hintómúzeumtól a vadászati múzeumig mindenfélével növelték a kastély vonzerejét, és fogadtak évente majd 400 ezer látogatót. Az nagyon sok! Czoma igyekezett minden politikai tényezővel jóban lenni, az önkormányzattal azonban semmilyen érában nem sikerült neki, leginkább azért, mert a városnak is az az egykori katonasági terület kellett volna, amit hosszú harcok után ő szerzett meg a kastélynak.

2011-ben a 2014-ig kinevezett Czomát 27 év után egyik napról a másikra kirúgták, és a fideszes alpolgármestert ültették a helyébe. A korábbi években kissé kiéheztetett intézménybe azóta beledöntöttek tömérdek uniós pénzt, ami belement, belement, ami mellément, mellément.

Ezt a képet nem menthetjük úgy, hogy ne szóljunk egy szót a kiváló Festetics Györgyről, aki a „felvilágosult abszolutista” Habsburgok alatt katonáskodván és testőrködvén felvilágosult lett, és maradt is, miközben II. József halála után a Habsburg-ellenes nemzeti törekvéseket képviselte. Ritka, értékes és termékeny konstrukció volt ez, mellyel igen sokat nyert a magyar kultúra. Ő alapította a könyvtárat, melyből az ország legnagyobb és mindig nyilvános magánkönyvtára lett, ő építtette, amit a képen látunk, neki köszönhetjük a Georgikont is. Kevesen áldoztak annyi időt és pénzt a magyar gazdasági és irodalmi kultúra javára, mint ő. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.