Mindent megtesznek ennek elkerülésére. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fidesz-szervezet például kedden formanyomtatványt postázott a térségbeli polgármestereknek, kérve, a levelet egészítsék ki településük nevével és október 2-ig juttassák el a lakosokhoz. A tesztre emlékeztető levélben megdöbbentő kérdések sokasága olvasható. Például: „Akarja-e Ön, hogy gyermekeink, lányaink, asszonyaink bántalmazásoknak legyenek kitéve a migránsok által?"; „Akarja-e Ön, hogy közmunkások helyett »közmigránsok« legyenek a településen?". A formanyomtatvány készítői minden kérdés után segítőkészen a nem rubrikába tették az ikszet.
|
| Szabolcsban a megye a mellékelt tesztszavazólapon a közmigráns kifejezéssel is hergeli a választókat |
A szintén fideszes vezetésű Kecskemét kétmillió forintot szavazott meg a költségvetési tartalékalapból a kvótanépszavazás támogatására. Ebből szavazásra buzdító plakátokat készítettek. Kecskeméten egyébként sem a 2014-es parlamenti választáson, sem korábban nem költöttek egy vasat sem a lakosság ilyen irányú „tájékoztatására". Debrecen rálicitált Kecskemétre: a közgyűlés az általános tartalék terhére ötmillió forintot adott a népszavazással összefüggő „közérdekű tájékoztatásra". Ugyanennyivel segítette a kormányzati kampányt Kaposvár is: Szita Károly fideszes polgármester nevében ennyiért küldtek ki leveleket a városban élőknek.
Heves megyében sem aprózták el a kormány álláspontjának támogatását. A megyei önkormányzat és a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség közös finanszírozásban 104 ezer példányban megjelenő, ingyenes Tükör című, nevében területfejlesztési magazint adott ki, amelynek 12 oldala közül tízen foglalkoznak a népszavazással és a migrációval. A nettó 2,9 millió forintból előállított és terjesztett lap címei árulkodnak a megközelítésről:
„Migráció: a feszültség, a konfliktus elkerülhetetlen";
„Erős kihívásra erős válasz kell";
„Ez a bevándorlóáradat már nem terrorveszély, hanem háborús helyzet";
„Terror Európában a migrációs krízis hozadéka".
Zelei Dániel, a megyei önkormányzat szóvivője kérdésünkre kifejtette: a menekültügy nem idegen a területfejlesztési magazintól, hiszen az „esetlegesen Heves megyében megvalósuló kényszer-betelepítések során, a bevándorlók elhelyezése, oktatása, szociális ellátása, az egészségügyi és közbiztonsági kockázatok csökkentése messzemenően kimerítik a területfejlesztési munka kihívásait". A kiegyensúlyozott tájékoztatást hiányoló felvetésünkre úgy felelt: a lapszám utolsó oldalán egy keretes táblázat tartalmazza a parlamenti pártok állásfoglalását a népszavazásról.
|
| Józsefvárosi kampány a kormány népszavazási kérdése mellett |
Nagy Imre Attila, Győrújfalu független polgármestere nem érzelmi, inkább racionális szempontok alapján közelített a referendumhoz. A falu lakóinak küldött levelében azt fejtegette: az általuk beküldött pályázatok „menedzselését nagyban könnyíti majd", ha a választási eredmények ismeretében ki tudja mutatni, hogy kiugróan magas volt a részvétel, s a település elutasítja a betelepítési kvótát. Érvelése nyilván nem független azoktól a hírektől, amelyek szerint a települések súlyos árat fizethetnek azért, ha kevés helybeli szavaz. A Heves megyei Novajon a két szavazókör egyike a helyi általános iskola épülete, amelynek kerítésén napok óta négy plakát virít, mindegyik arra biztatja a választókat, szavazzanak nemmel. Az iskolák megszállása nem egyedi eset. Csepelen az iskolákban függesztették ki a fideszes polgármester népszavazáson való részvételre buzdító plakátjait.
Az összeállítást készítette: Boda András, Doros Judit, Hajba Ferenc, Kácsor Zsolt, Rab László, Spirk József, Tanács István, Ungár Tamás
Lázár cáfolja Kocsist
„Ez nem igaz" – Lázár János lapunk kérdésére cáfolta sajtótájékoztatóján azt, amit Kocsis Máté már elismert, azaz hogy kormányalkalmazottaknak kampányt kell folytatniuk azért, hogy vasárnap minél többen szavazzanak nemmel. Ezzel szemben a józsefvárosi polgármester azt mondta: „Ha egy kormány intézményesen elkötelezi magát parlamenti felhatalmazással egy népszavazás mellett, akkor a kormány alkalmazottainak alkalmuk van arra, hogy részt vegyenek abban." (Cs. I.)
A jog már nem akadály
Nem dolga az önkormányzatoknak, hogy beszálljanak a választási kampányba – jelentette ki Tóth Zoltán választási szakértő, egykori belügyi államtitkár. Annak idején kínosan ügyeltek rá, hogy a helyhatóságok maradjanak távol a pártpolitikai csatározásoktól – hangsúlyozta –, így a helyi apparátus kizárólag az aktuális választások technikai lebonyolításában vett részt.
Az önkormányzatok nem vállaltak szerepet sem a NATO-, sem az uniós tagságról szóló népszavazási kampányban, de kimaradtak akkor is, amikor az aktuális kormány számára kellemetlen kérdésekben kezdeményeztek referendumot – állítja a szakértő. Még arra sem biztattak senkit, hogy menjen el szavazni. Szerinte az akkor hatályos szabályozás is világossá tette: részvételre ösztönző pártsemleges kampányt folytatni az Országos Választási Iroda feladata. A jog azonban ma már nem korlátozza a politika mozgásterét.
