A szinhaz.hu oldalon megjelent felhívás nyomán számos motivációs levelet kézbesített a posta az operettszínház címére. Többen azzal kínálták fel szolgálataikat, hogy nekik vannak a legképzettebb egereik a környékben. Bár kis ország vagyunk, egerünk lehet milliószám. Ám olyan, amelyik az előadás alatt végigmegy a labirintuson, aztán pedig a főszereplő egyik kezéről a vállán keresztül átszalad a másikra, nem olyan sok. Ez már iskolázottság kérdése. De ne szaladjunk ennyire előre!
|
Kerényi Miklós Máté az egyik címszereplővel az operett- színházban
Budapesti Operettszínház |
– Élő állatokkal Szegeden, a szabadtérin többször is felléptünk már – mesélte a világhírű könyv musicalváltozatának november 20-i bemutatójára készülő rendező, Somogyi Szilárd. – Az Elfújta a szélben egy ló jött fel a színpadra, az adószedőt alakító Pintér Tibor ült a hátán, aki a szerep szerint Scarlettet fenyegeti. Tibor az egyik próbán heccből odanyomta a kezembe a gyeplőt. Álltam rémülten: mi lesz, ha a ló megbokrosodik? Elbírtam végül a pacival, igen büszke voltam magamra.
Kutyákkal is gyakran dolgoznak – tette hozzá a rendező, de az más, mint az egér, amelyről úgy gondolja, bizonyára csak akkor végzi el a feladatot, ha van hozzá kedve. (Vagyunk ezzel így néhányan – R. L.) Nem úgy kell persze elképzelni a dolgot, hogy Algernon (az egér) végig Charlie Gordonnal, a hatéves gyermek szintjén működő 32 éves férfival van jelen a színpadon.
A már említett két mutatványt kell magabiztosan teljesítenie. Daniel Keyes regényében (és a filmben) az egéren és Charlie-n is műtétet hajtanak végre, mellyel „megnövelik" intelligenciájukat. A musical egyik jelenetében Charlie önfeledten táncol. Algernonnak eközben kell majd átkúsznia a Charlie-t alakító színész vállán.
Kerényi Miklós Mátéról nem lehet elmondani, hogy hiányzik belőle a színészi alázat: hetek óta magánál tart két fehér egeret, Algernonnak és Felgernonnak nevezte el őket.
A „dublőr" egeret előrelátó módon társították a címszereplő egér mellé. – Abban reménykedünk – mondta sejtelmesen a rendező –, hogy szükség lesz utánpótlásra is.
A színház végül megkereste a filmes állatok betanításával foglalkozó szaktekintélyt, a Gödöllőn praktizáló Halász Árpádot. Ő idomítja be azokat az egereket, amelyek közül az egyik majd fellép az előadáson. Ismerősökön keresztül jutottak el hozzá, és tudták róla, hogy Mundruczó Kornél 2014-es Fehér isten című thrilleréhez ő trenírozta a kétszáz (!) kutyát. A színház számára megnyugtató, hogy náluk is trénerek készítik fel az egereket.
– A bemutatóhoz közeledve többször összegeztük Mátéval, hogy Algernon és Felgernon valószínűleg kígyóeledelként végezte volna
– mondta Somogyi Szilárd. – Ennél azért a darab jóval több lehetőséget kínál számukra. Ráadásul Máté és az egerek között valós kapcsolat alakult ki, ez pedig a hiteles színészi játékot erősítheti.
A rendező azt is elárulta: felkészülnek váratlanságokra is. Ha mégsem találna el az egér a labirintus kijáratához, van azért egy végszó, amely azt jelzi, hogy végül mégis kitalált. Azt, hogy az operett Algernonja önállósítja magát, és elkezd a színpadon futkározni, kizártnak tartják. Képzett, profi egérrel ilyesmi nem fordulhat elő.
Az élő állattal az emberi érzelmeket és a kötődést erősítik, igaz, az 1959-ben írt science fiction novella (és az 1966-os regény) alaptörténetét, amelyben enzimkezelést alkalmaznak az intelligencia növeléséhez, úgy módosították, hogy a sikert az orvosok őssejtimplantátummal érik el. Mindez nem változtat az alapüzeneten:
intelligencia nem létezhet semmilyen korban érzelmek nélkül.
Annyit kell még feltétlenül tudni a musicalről, hogy dzsesszes, szvinges a zenéje, a dalszövegeket Galambos Attila fordította. Muzikális és fénytűrő egerekre lesz tehát szükség. Olyanokra, akik „végzetes" esetekben be tudnak ugrani elődjük szerepére.
A színésznők nem félnek. Egyikük kivétel, de róla a rendezőnek az édesanyja jut eszébe, akit kezdő tanítónőként egy tanítványa úgy tréfált meg, hogy tizennyolc egeret szétengedett az osztályteremben. – Jánoshalmán nőttem föl, családi házban – mondta nevetve Somogyi Szilárd –, általában nekem jutott a feladat, hogy összeszedjem a hívatlan látogatókat. Édesanyám itt lesz a bemutatón. Remélem, nem lesz semmi galiba.
A 42 éves Halász Árpád 1991 óta működtet kutyaiskolát, 1999 óta filmes állatszereplőket is tanít. Tanítványai" számos filmben feltűntek, ott voltak a Mancs-filmben és a Cannes-ban díjazott Fehér istenben is. A Krétakör Macbeth-előadásán a főszereplő levágott fejét betanított patkányok lepték el, a sikeres jelenethez persze kellett egy kis kempingsajt meg májkrém is...
– A kétszáz, különféle menhelyekről származó kutya betanítása során volt a filmesekkel egy kis elszámolási vitánk – mesélte Halász, aki már Jean Renóval, Brad Pitt-tel és Robert Redforddal is forgatott. – Azt mondtam,
nem az kerül sokba, hogy kiképezzük a kétszáz kutyát, hanem ha szétszaladnak Budapest utcáin.
A film sikerének mi is örültünk. És a végén százötven menhelyi kutyának gazdát is találtunk – ez volt a legnagyobb siker.
A kisebb állatoknak rövidebb a memóriájuk, de megfelelő motivációval sok mindenre megtaníthatók. Van, amikor az árnyék, a víz vagy a nyugalom a legjobb motiváció. Sok állat nem igényli az érintést, az motiválja, ha nyugton hagyják. Az ijedősebb állatoknál (róka, madár) ki lehet zárni az érintéseket, mert azzal nem lehet eredményt elérni. A mókus például idegen helyen nem akar enni. Úgy kell intézni, hogy biztonságban érezze magát.
– A régi idők cirkuszi kényszerítésével ma már az állatvédelmi szabályok miatt sem lehetne élni
– fogalmazott Halász Árpád –, a film és a művészet világát azért szeretem, mert tanítással érjük el a célunkat. Megjegyzem, azt a csirkét, kacsát, libát, amelyikkel együtt dolgozunk, még véletlenül se esszük meg!
A Gödöllőn kéthektáros iskolát működtető állatidomárt akkor keresik külföldről, ha nagyon nehéz feladat. A filmekbe színészállatok kellenek, nem lehet izgő-mozgó munka- vagy mentőkutyát alkalmazni olyan helyzetekben, amikor a tóparton kell bánatos tekintettel ülni. A „színésznek" higgadtnak kell lennie, bárkivel könnyen kell kontaktálnia, és az is fontos, hogy kívülről lehessen irányítani. Szomorúnak tűnni, félelmet kimutatni: ez is a kutyaszínészet feltétele. A feladat végén következik a jutalom.
No de szegény egereket már majdnem elfelejtettük!
Halász Árpádnak szürke egerei vannak, nemrég egy sötétzárkás jelenetekből álló filmben dolgozott velük. – Sokféle feladatunk volt – idézte fel Halász, és jelezte, egerei előképzettek.
Ami persze nem változtat azon, hogy az egér borzasztóan érzékeny lény, igen könnyen megfázhat, és nem él hosszú életet. Az operettben egy játszó egér mellé 4-5 dublőregér is társul majd, „nehogy valami baj legyen".
Arra a kérdésre, hogy ott kell-e lennie az előadásokon, az a válasz, hogy nem. – Az egér készen fog állni – mondta jelentőségteljesen az idomár, és megnyugtat, egy tréner segíti majd a színészeket abban, hogy együttműködjenek Algernonnal.
Most már csak az a kérdés,
vajon az egérnek lesz-e fellépti díja?
Az idomár szerint nem a produkciót, hanem a felkészítést és az embert kell megfizetni. A feladat megtanulásához időre és pénzre van szükség. Az egér okos állat, de hogy egy-egy példány tanulékony vagy sem, az dönti el, hogy zárt vagy nyitott genetikai kóddal született-e. Ha igen, egész életében kommunikatív lesz, és könnyebben tanul. Ez érvényes azokra a példányokra is, amelyeket a szülő tovább nevel (a méhek például zárt kóddal születnek, nem taníthatók, csak a hőmérséklettel, fénnyel befolyásolhatók). Az idomárnak, mint látható, bele kell kóstolnia az etológia szakkérdéseibe is. Ismernie kell a tanítási metodikákat.
|
Pintér Tibor belovagol a Honfoglalás című rockopera ősbemutatóján, a RAM Colosseumban, 2012-ben
Kovács Attila / MTI |
Az állati viselkedéstudomány képviselői (például az ELTE-n) sokat foglalkoznak mostanában az utánzásos technika tanulási módjával, ami azt jelzi, hogy Halász Árpád kezére játszik az etológia. „Állatos" körökben föl szokták egyébként tenni a kérdést: hogyan lehet egy állatot valamire megtanítani? A tréner 4-5 válaszreakció után simán megmondja. Az etológus viszont azt javasolja: hozzatok a fajtából 30 másikat, és öt év múlva kiderül.
– Csak az nem megy, amire nincs idő – összegzi a derűs Halász Árpád, és megjegyzi, az egerekkel az operettben is minden rendben lesz. – Ha Pálfi György Szabadesés című filmjében lefektettem egy 800 kilós bikát a gyerekszobában, talán ez is menni fog.
