Végre valaki, akinek ennyire gördülékenyen alakulnak a dolgai, gondoltam magamban, s néztem a dzsip után, melyre oly sokan irigykednek. Ilyennel jár a kifinomult modorú mérnök-vállalkozó felesége is. Három szép gyermekükkel gyakran kilátogatnak a város határába, a tóparton sétálgatnak, a gyerekek bringáznak, nevetnek és vattacukrot esznek.
Igazi polgári család hamisítatlan polgári vonásokkal. A megnyerő külsejű férfit gondoskodó családapaként tartják számon, aki bonbont visz az ügyintézőknek, és kedélyesen elcseveg a kertésszel arról, hogy milyen szép a nyár. Amikor adakozni kell, mélyen a zsebébe nyúl, támogatja a mazsoretteket, ott a neve minden jótékonysági báli meghívón, önzetlen embernek tartják.
Erényei között említik, hogy nem hajbókol, nem cövekel le egyik politikai oldalon sem, őrzi függetlenségét.
Felveti a pénz, és pompás villában él, de nem hivalkodik, s főként nem tüntet a gazdagságával. Karácsonykor gondol a szegényekre, alkalmazottainak borítékot nyújt át, ha valaki kérni megy hozzá, nem fordít hátat senkinek. – Nagyszívű, jó ember – szokták róla mondani –, vannak ugyan hibái, de hát kinek nincsenek. Az a fontos, hogy példás családi életet éljen. A pletykák nem számítanak.
Snitt. Én is a csip-csup ügy miatt mentem az önkormányzat gyermekvédelmiséhez.
Hírlett ugyanis, hogy a nagyszívű ember pokollá tette a családja életét.
Agyba-főbe verte a gyerekeket, asszonyát a hajánál fogva vonszolta a folyosón, amikor pedig magánnyomozóval kideríttette, hogy a neje, akinek cégét is tönkretette, a terror miatt segítséget kért, különösen kegyetlen akcióra vetemedett.
Egy este elindult a három gyerekkel az Adriára, százhatvannal rohant végig az autópályán, a kicsikre pedig ráparancsolt, hogy ötpercenként hívják az anyjukat, mondják azt, hogy soha többé nem jönnek vissza hozzá. A gyerekek sírtak és féltek, a pszichopata férfi pedig, aki minden róla szóló mendemondát képes leállítani, elkerülte a felelősségre vonást. A csip-csup ügyek többször ismétlődtek.
Amikor elmúlt a vihar, újra normális életet kezdett élni, nejét új dzsippel, új lakással, új nyakékkel engesztelte ki.
A környezetében senki sem tett semmit azért, hogy felelősségre vonják. Egyesek egészen pontos részletekről tudtak, mégsem kereste senki a hatóságot. Mindenki abban reménykedett, hogy a szörnyű történetek tényleg csak pletykák.
– Tessék e-mailt küldeni a sajtóosztályra – javasolta riadtan a gyermekvédelmis hölgy.
– Nem mondhatok semmit. De nincs jelenleg ilyen ügyünk.
