A holokauszt képregényesedéséről rendez Magyarországon példa nélküli kiállítást az Izraeli Kulturális Intézet. A Paulay Ede utcai házban felvonultatott anyagot a műfajban alkotók legjobbjainak munkáiból válogatták a rendezők – biztosított a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője. A tárlat hétfőn nyílt meg.
A kiállításon három művész és egy szerzőpáros képregényrészleteivel szembesülhet a látogató. Bemutatják a II. világháború elején Magyarországon született, New Yorkban élő Miriam Katin első, 2006-os könyvét, a Magunk vagyunk (We are on our own) című önéletrajzi képregényt, amely egy jómódú pesti zsidó család szenvedéstörténetét, Balaton környéki bujkálásának históriáját eleveníti meg egy kislány szemszögéből. Katin a művel több díjat is elnyert, elvitte egyebek mellett a rangos Grand Prix de la Critique-ot (2008) és a 2007-es San Diegó-i Comic-Con Inkpot díját is. Második kötete, az Elengedés (Letting it go), amellyel szintén megismerkedhetünk, egy holokauszttúlélő nagymama (valójában megint csak a szerző) egész életén át tartó lelki vívódásának regénye, amely a vészkorszak traumájának a túlélőkre, a másod- és harmadgenerációra gyakorolt hatását összegzi.
Az izraeli Rutu Modant ugyancsak többszörösen elismerték már, egyebek mellett a képregény-Oscarnak tartott Eisner-díjjal is. A tulajdon (The property) című műve egy Mica nevű fiatal izraeli nő és nagymamája, Regina 2000-es évekbeli varsói útját meséli el. Az utazók célja, hogy visszaszerezzék hajdani lakásukat, amely Regina családjáé volt, mielőtt elhagyták Lengyelországot a náci megszállás miatt. A történet tágabb perspektívából nézve azt boncolgatja, miként viszonyulnak örökségükhöz a mai izraeliek.
A kiállítás harmadik főszereplője, a belga születésű Michel Kichka Második generáció: dolgok, amelyeket sosem mondtam apámnak (Second Generation: Things I Never Told my Father) című munkája (2013), amely szintén egy személyes feltáró utazás. Kichka apja tizenegy koncentrációs tábor túlélése után kezdett új életet, de hosszú hallgatása és a háború során átéltek tragikus hatást gyakoroltak családjára. A hallgatás árnyékában töltött hosszú évek után Michel Kichka képregényén keresztül nézett szembe apja múltjával.
