galéria megtekintése

Brutálisan emberi

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 26. számában
jelent meg.


Trencsényi Zoltán
Népszabadság

Art brut: nyers művészet. Elsőként a pszichiátriai betegek alkotásait nevezték így, ma már a művészettörténészek idesorolják az agresszív vagy a zárkózott lelkületű műveket, a társadalom peremére szorult emberek vagy a rabok alkotásait és bizonyos gyermekrajzokat is. Hogy miről van szó, az most az Üllői úti BAB Galériában látható.

Az art brut fogalmát, azaz a nyers, durva, csiszolatlan művészetet jelentő kifejezést Jean Dubuffet francia képzőművész használta először. 1945-ben több svájci elmegyógyintézetben tett látogatást, ahol megragadták a pszichiátriai betegek alkotásai.

– Mindenkinek van egy racionális világképe, de azért az eléggé nyilvánvaló, hogy az ember lényege, a végső igazság, az élet esszenciája mégsem abban ragadható meg – mondja Gaál József képzőművész, szobrász,művészeti író, a Képzőművészeti Egyetem docense.

 
X. Y.: Portré
X. Y.: Portré

– Sokkal inkább a mélytudatban vagy az ellenőrizhetetlen automatizmusban. Az art brut-ben jelen lévő misztikus gondolat éppen az, hogy az alkotók a tudat mélyéről felhozott gondolatokkal saját problémájukon keresztül általános problémákat fogalmaznak meg. Az art brut sok mindenre alkalmas. Ha pszichiátriai betegek a művészetterápia során készítenek efféle műveket, akkor azok készítése egyfelől gyógyító hatású, de a szakemberek a képeken megjelenő karakterjegyekből számos következtetést is le tudnak vonni a beteget illetően.

Másrészt az alkotók olyan sajátos formarendet, kifejezési formákat, szimbólumrendszereket hoztak létre, amelyek inspirálóan hatottak a modernizmusra. A nyers művészetnek többféle olvasata van, nincs stiláris meghatározottsága, nincsenek konvenciói. Mindezek ellenére én ugyanazzal az esztétikai elvárással közelítek hozzá, mint bármely művészeti irányzathoz. Az art brut művészek társadalmon kívüliségének, magának az art brut művészetnek lett valamiféle romantikája, egyre divatosabbá válik, albumok, folyóiratok, kiállítások sokasága foglalkozik vele. Igaz, így fennáll a veszély, hogy kanonizálódik, és akkor könnyen elveszhet a lényege – figyelmeztet Gaál József.

Az irányzat a XX. század második felében egyre inkább a figyelem középpontjába került. A képzőművészek, a művészettörténészek és a kritikusok a művészi értékteremtés oldaláról kezdték vizsgálni. A pszichiátriában eleinte az alkotásokban felismerhető pszichopatológiai tüneteket vizsgálták, majd az alkotást mint terápiás eszközt kezdték alkalmazni. Magyarországon is dolgoznak pszichiátriai betegek, köztük olyanok is, akik művészeti szempontból is értékes műveket hoznak létre.

A Budapesti Art Brut (BAB) Galériában (amely nemcsak art brut tárlatoknak, de azzal kapcsolatos képzőművészeti foglalkozásoknak, szakmai fórumoknak is helyet ad) ötven jelentős hazai art brut alkotó 85 művét ismerhetik meg a látogatók. Nézzük a képeket, és nem akarjuk érteni azokat. Látunk felhabzó szenvedélyt, zaklatottságot, mélységet.

Látunk szomorú tekintetű menyasszonyt Borbás Bélától, indulatos foltokból épített arcot Makrai Beától, kalligráfiának tűnő szarvast Bekő Judittól, heves ecsetvonásokkal festett portrét egy név nélküli alkotótól, mindent ellepő rovargyűjteményt bizonyos S. J.-től, aki még az alkotás során átélt félelmeiről is írt néhány mondatot a rajzára… Látunk profi munkákat, kacska kísérleteket, és látjuk mögöttük az embert is, aki valami olyat tud az életről, amit csak nagyon kevesen. Ez a kiállítás brutálisan emberi.

A kiállítás megtekinthető: Az art brut hazai mesterei Art Brut (BAB) Galéria Budapest VIII., Üllői út 60–62.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.