Blogjában az épület lehetséges előképét is bemutatja: ez a BIG Architects terve, amely a washingtoni Smithsonian oktatási és múzeumegyüttes mögötti park alá épülő campust képzeli el „sarkainál felhajtott szőnyegként". Bardóczi Sándor szerint a Napur Kft tervezői nyilvánvalóan ismerhették ezt az ötletet. A dán BIG Architects egyébként az új Néprajzi Múzeum tervpályázatának is meghívottja volt, de itt egy egész más koncepciót mutatott be és harmadik helyet szerzett.
|
| MTI – Napur Architect Kft. |
A parképítészeti pályázat nyertes koncepciójáról, a Garten Studio Kft. tervéről is megkérdeztük a tájépítész Bardóczi Sándort, aki először azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a pályázók legtöbbje – maga a nyertes is – beadott egy alternatív pályaművet, amelyet úgy alkotott meg, hogy az új épületek helyén is parkot képzelt el. Ez jelzi a szakma ellenérzését a liget új múzeumi létesítményeivel szemben. Az említett „ellenterveket” nem értékelte a zsűri.
A győztes elképzelésében azt tartja jónak, hogy igyekszik visszaidézni a Városliget eredetileg a XIX. század elején Heinrich Nebbien tervei szerint kialakított sétányszerkezetét, a körüljárhatóságát, vagy a városligeti tó mára eltűnt Páva-szigetének rekonstrukcióját, a vízszint megemelését, valamint a szintén eltűnt kis Nebbien-tó visszaállítását. Jó gegnek tartja a léghajó-felszállóhelyet, amely a hajdani Mimóza-domb helyén létesül a Hermina út és a Kós Károly sétány találkozásánál. Jónak tartja a belső utak szűkítését is, amellyel zöld terület nyerhető, bár kételkedik abban, hogy a Kós Károly sétány átmenő erős autóforgalmának csökkentésébe a főváros belemegy.
|
| MTI – Napur Architect Kft. |
Dévényi Tamás építész az új múzeumépületek tervein leginkább azt kéri számon, hogy nem kommunikálnak egymással. Szerinte fontosabb lenne az esztétikánál a kapcsolat, vagyis az egymással együttműködő új múzeumépületek rendszere, amely szerinte itt nem valósult meg.
Janesch Péter, aki főként a Gyurcsány-kormány által preferált, de meg nem valósult új kormányzati negyed társtervezőjeként ismert széles körben, jónak tartja a Liget projekt kirajzolódó épületegyüttesét és rendszerét. „Én foglalkoztam már hasonló léptékű tervekkel – válaszolja érdeklődésünkre –, és kívülálló építészként azt mondom erről a programról, hogy rendben van. Például, hogy jó a dramaturgiája. Jó arányban követi egymást – most már a liget délkeleti felében is – park és épület. Olyan átfogó, átgondolt rehabilitációnak tartom, amihez hasonlót a város több, működési problémákkal küszködő területén is jó lenne látni.”
|
| false MTI – Napur Architect Kft. |
Bachman Gábor építész, dizájner szerint a projekt minőségének garanciája, hogy nagyon komoly magyar és nemzetközi szakemberek ültek a zsűriben, köztük az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker Díj Bizottság ügyvezető igazgatója. A pályázati kiírásában megfogalmazott követelményekre a tervek korszerűen válaszolnak, az épületek transzparensek és környezetbarátak. Bachman úgy véli: a Zene Háza, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, ahogy azt a nemzetközi zsűri döntése is tartalmazza, megfelelően ad választ az építészeti összhangot illetően is. Mind megjelenésükben, mind formájukban és tartalmukban hozzáadott értéket képviselnek Budapest építészetének jövőjében.
