Hendrei 1924-ben született Szegeden. Fékezhetetlen szabadságvágya nem tette lehetővé számára, hogy a középiskola után ismét valamely tanintézmény kötelékébe gabalyodjon, ezért inkább nem csinált semmit. Később beállt másodpilótának egy budapesti fröccsöntő mellé, még később egy Ecseri piaci neppernél talált megélhetési perspektívát, hamarosan pedig egy tátongó piaci rést: rájött, hogy a hazai közönség pontosan ugyanúgy szeretné kézbe venni a kor sztárjainak a fényképét, mint a nyugati, ez azonban az itteni keretek között nem volt lehetséges, hacsak nem Lajka kutyáért vagy a Mojszejev együttesért rajongott valaki.
Mint a kamera jelenlegi tulajdonosától, Zoltán János rockzenei szakírótól tudjuk, hősünk az örök vámmentességet élvező élsportolók bizonyos köreinek segítségével nyugati magazinokat szerzett be, és ügyes szovjet gyártmányú Kijev fényképezőgépével elkezdte belőlük kifotózni a celebritások képeit. Úgy tudjuk, hogy eleinte német női képeslapokból, majd a Bravo és a Melody Maker című folyóiratokból merítette a legmélyebbeket, sőt egy adatközlő azt is tudni véli, hogy legeslegelőször Brigitte Bardot-t, Claudia Cardinalét és Sophia Lorent tette közkinccsé a lehető legkevesebb ruhában.
Hogy miként kerültek a képek – amelyek mindegyike szigorúan 10-szer 6,5 centiméter kiterjedésű volt, hogy pont beférjen a BKV-bérlettokba – a pesti trafikokba, az nem teljesen tisztázott, annyi biztos, hogy a tárgyidőszakban majdnem minden Ecseri piaci kereskedőnek volt olyan családtagja, aki egy trafikban ülve várta az innovatív megoldásokat, mint amilyen később például a vetkőzős toll és a pisilő kisfiú is volt.
A fekete-fehér nagyításokért a kezdet kezdetén egy forintot kértek, a színes képek három forintba fájtak. Az üzlet beindult, habár a vállalkozás nem volt tökéletes sétagalopp, hiánypótló hősünket ugyanis számos alkalommal megbüntették üzérkedésért, sőt egy párszor még Állampusztára is bevarrták. A népi demokratikus hatóságokat kiváltképp a meztelen csajos képek irritálták, bár nem biztos, hogy erre ez a legjobb kifejezés.
Hendrei Tibor élete 1961-ben vett újabb fordulatot, amikor hozzácsapódott a Budai Ifjúsági Park fölötti terroáron kialakult, hírhedt Nagyfa galerihez. Hamarosan megnyílt előtte maga a park is, amelynek fennállása alatt több ezer képet készített a legmenőbb kortárs beat-pop-rock előadókról és formációkról, ezek közül az ehelyt is látható Zalatnay Saroltát, továbbá Radics Bélát, valamint a Liversing, a Dogs, a Scampolo, a Bergendy, a Tolcsvay és az Omega együttest emelnénk ki. A szélesebb publikum elsősorban persze ugyancsak a trafikokban találkozhatott a képekkel, de a felvételekből jutott az Ifjúsági Magazinba és a Magyar Ifjúságba is. Hendrei Buddha követőjeként halt meg 2002-ben. Hagyatékának egy része elveszett, egy másik részét fia őrzi. Magyar zenészeket ábrázoló trafikképeiből az említett Zoltán János állított össze hatalmas kollekciót, amely legközelebb – szeptemberben – a vecsési kultúrban lesz látható.
