Belesni a budoárba

Amiként komolykodó arccal bizonygatta idős korában is: azért nem jut eszébe lekvárt főzni, befőttet eltenni, uborkát savanyítani, mert őt még 1938-ban értesítette a kecskeméti konzervgyár, hogy kedves Kovácsné, a befőzéssel ne bajlódjon, mi azt megcsináljuk maga helyett. Aztán pedig már csak egy újabb generációváltás kellett, és a mai fiatalok a körúti házak cselédlépcsőjére, porolójára és a lakásajtók mellé applikált, a ruhatisztítást megkönnyíteni hivatott kovácsoltvas akasztókra is úgy csodálkoznak rá, mint a középkori deresre vagy pellengérre.

E hosszúra nyúlt bevezetővel persze csak azt szerettük volna érzékeltetni: mindaz, amiről Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete című kötetében mint az 1860 és 1914 közötti idők jellegzetességéről ír, csak lassan kopott ki a mindennapokból, így akár ismerős is lehet.

Ami viszont nem jelenti azt, hogy számos jelenség ne adná a rácsodálkozás vagy akár a borzongó meglepetés élményét még azok számára is, akik viszonylag jól ismerik Budapestnek ezt a viharosan modernizálódó és radikálisan magyarosodó korszakát. Nehezen felejthető epizód például annak leírása, miként operálta meg saját lakásának étkezőjében dr. Tauffer Vilmos Blaha Lujzát, petefészekcisztát távolítva el a díva testéből, de ugyanilyen emlékezetes annak rögzítése, hogyan zajlott le egy tiltott, éppen ezért eltitkolt abortusz vagy éppen egy különösebb komplikációktól mentes otthonszülés.

A szerzőpáros, habár a nők magánéletét jelöli meg témájaként a címben, valójában a nők közéletének is tág teret szentel könyvé­ben. Hiszen nem pusztán a szerelem, az udvarlás, a házasság és a gyereknevelés, illetve a háztartás és a testi higiénia kérdéseit tárgyalják a levéltárakban megőrződött levelezések alapos elemzése, illetve a korabeli tanácsadó könyvek, sajtótermékek és szépirodalmi alkotások feldolgozása révén, hanem követik a nőket az otthon határain túlra is. A könyv második felét a társas életben betöltött szerepnek szentelik: megmutatják, hogyan és mit tanulhattak, miként juthattak diplomához, miféle művészi tevékenységet végezhettek a nők, és természetesen az egyenjogúságért vívott küzdelmet is részletesen taglalják.

A könyv rendkívüli érdeme, hogy nem pusztán az elvárások szerinti, idealizált világot mutatja meg, hanem tükröt is tart neki, azaz rávilágít, hogyan festett az illemtankönyvekben meg a lányregényekben megfestett idill a rideg mindennapokban. Esik itt szó elkapkodott eljegyzésről, házastársi hűtlenségről, a férjtől elkapott nemi betegségről, fogamzásgátlásról és a törvénytelen gyermekekről csakúgy, mint a válás intézményéről és az elváltak státuszáról, a cselédek és a családok viszonyáról, vagy a sportolást gyakorta kínszenvedéssé változtató bornírt illemszabályokról. (Gondoljanak csak a nők számára konstruált, kicsavart testtartást megkövetelő lovaglónyeregre, vagy arra a sajátos elfojtásra, ami kifejezetten erotikus felhangot kölcsönzött két vívó hölgy asszójának.)

A rendkívül adatgazdag és gyakran a múltbéli utazás élményével megajándékozó könyv tulajdonképpen csak egy szempontból hagy hiányérzetet az olvasóban. Mivel a szerzők a rendelkezésükre álló „emberi történeteket" tematikusan rendezik el, érthető módon a forrásként használt levelezésekből is csak annyit adnak közre, amennyi egy-egy alfejezet illusztrálásához feltétlenül szükséges. Ennek következtében azonban az olvasó néha úgy érzi, mintha a rejtély megoldása előtt csavarná ki valaki a kezéből a detektívregényt: megismer néhány polgárcsaládot, bepillanthat akár a legintimebb titkaikba is, de valójában csak mozaikokból rakhatja össze az életüket. Külön kutatást kellene végeznie, hogy pontosan megértse, ki kinek a kicsodája, kinek hogy folyt le az élete. Képzeljék csak el, mekkora csalódás egy hozzánk hasonló, felettébb kíváncsi nőszemély számára, amikor például egy bizonyos Dusiról olvas, aki nagykorúságát elérve titokban férjhez ment, magára haragítva a rokonságát: „Egy ilyen szamár, dacára felsőbb oklevelének. Minden nélkül, állását elhagyva hozzáköti magát egy kis kezdő számtiszthez."

Könyörgöm, mi lett Dusival?