galéria megtekintése

Íme a legrejtélyesebb budapestiek

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 09. számában
jelent meg.


Hompola Krisztina
Népszabadság

A Budapesten élő kínai kolónia hétköznapjait mutatja be a Spektrum új, négyrészes sorozata

Egy városban élünk, egy villamoson utazunk és vásároljuk áruikat. Több mint 25 éve utazhatnak kínai állampolgárok vízummentesen Magyarországra, sokan jönnek is, mégis keveset lehet tudni róluk. Egy magyar televíziós stáb riportfilmsorozatban kísérli meg bemutatni az itt élő kínai kolónia hétköznapjait.

– Másfél éve keresett meg bennünket Mentes Endre producer. A műsorhoz az apropót a budapesti kínai negyedben tartott rendszeres „városnéző” séták adták – meséli lapunknak Radnai Péter, a Spektrumot is működtető AMC Networks International – Central Europe kreatív igazgatója. – Nem volt könnyű a bizalmatlanságot legyőzni. A megkeresettek egyharmada udvarias volt, de az interjútól elzárkózott, sőt eltűnt. Szükség volt a Magyarországon született 21 éves Anqi Zhou segítségére. Az ő kapcsolatai nyomán olyan szereplőket is felkutathattunk, akiket álmunkban sem remélhettünk volna.

A kínai negyed éttermében igazi rámen, azaz tésztaleves készül
A kínai negyed éttermében igazi rámen, azaz tésztaleves készül
Szabó Gábor

 

Vagyis Budapesten is szükség volt fixerre, a stábot helyismerettel segítő emberre. Vele eljutottak az itt élő egyik leggazdagabb kínai vállalkozóhoz, beszélgettek piaci árusokkal, a keleti orvoslást egyetemen tanító orvossal, a kínaiaknak főző szakáccsal és a magyarországi kínai focicsapat edzőjével. Fogadta őket az imákat prezentációs programmal bemutató református lelkész, aki igény szerint megáldja a kisboltokat is. Elmondta történetét a teatőzsdéző, aki élt a kínálkozó lehetőséggel, és 250 ezer euróért vásárolt letelepedési államkötvényt.

Fotó: Szabó Gábor

Beszélgettek magyar dadával, aki kínai kisgyermekre vigyáz saját otthonában, ahol a szülők hetente egyszer tudják meglátogatni. Radnai Péter elárulta, a legnagyobb kulturális sokkot az jelentette, hogy a gyerekeket kicsi korukban évekre távoli rokonokra, idegen dadusokra bízzák, hogy a szülőknek legyen idejük dolgozni.

Anqi Zhout is hazaküldték a szülei a nagymamához. Könnyeivel küszködve mesél azokról az évekről: megbocsátott a szülőknek, és ma már olyannyira nem haragszik rájuk, hogy követni fogja példájukat, ha a körülményei megkívánják.

A stáb forgatott a Monori Centerben, a budapesti kínai negyedben, a volt kőbányai Ganz-MÁVAG-telepen működő piacon, amely a 2014-ben bezárt Négy Tigris helyett vált kicsi Kínává. Megtapasztalták, hogy ez a közösség a magyar törvények, de saját, tekintélyelvű hagyományai szerint él.

Az itt születetteket kínai kifejezéssel úgy hívják: banángeneráció. Kívül sárgák, de belül már fehérek. Annyira európaiak, hogy sokan nyugatabbra vágynak.

– Az itt élő kínaiak a magyar közélettel nem foglalkoznak, de azt érzik, hogy manapság nehezebb az élet – fogalmaz Mentes Endre, aki a visszatérés-maradás problémájáról is beszél. Van, aki úgy érzi, rosszul döntött, de a honfitársaihoz hasonlóan büszke férfi már csak arcvesztéssel térhetne vissza, vállalnia kellene, hogy kudarcot vallott. Erre képtelen, inkább itt és így éli tovább napjait. Ahogy fogalmaz: „Nincsen gyógyszer a megbánásra.”

KICSI ORSZÁG, KICSI KÍNA
Négyrészes sorozat a Spektrumon
Október 10-től szombatonként 21.30-tól

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.