A támadás a 20 százalékos küszöböt bevezető 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódott, melynek egyik fő célja az volt, hogy a sajtó, a színházak és a mozik tisztuljanak már meg végre az úgynevezett zsidó szellemiségtől.
|
Félmilliónál is több kötetet semmisíthettek meg
Veres Viktor / Népszabadság |
Nem volt megállás: még 1938-ban laprevíziót indítottak, amelynek folyományaként 1939. január 1-jéig 411 újságot szüntettek meg, ezek közül a Sajtókamara hírhedett elnöke, Kolozsváry-Borcsa Mihály 230-at jelölt meg zsidó lapként.
De nem tapsolt mindenki: 1938 májusában sok nem zsidó értelmiségi tiltakozott a törvény ellen az utóbb szintén gajra vágott Pesti Naplóban. A lajstromban más kiválóságok mellett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Féja Géza, Schöpflin Aladár, Kernstok Károly és Vaszary János neve is olvasható.
|
Könyvek holokausztja
Veres Viktor / Népszabadság |
A tárlat második részében a budapesti német könyvharácsolás története elevenedik meg. Miután a magyar hatóságok bezáratták az összes zsidó tulajdonú antikváriumot, a németek a magyar belügyminisztérium háttértámogatásával szisztematikusan kifosztották a kereskedéseket.
Durván 60 ezer kötetet vittek el. Adolf Eichmann már 1941-ben elkezdte gyűjtögetni a lerohant területekről a zsidó kultúrkincseket, amelyeket a reménybeli „A kiveszett zsidó faj központi múzeumában” óhajtott bemutatni; ezt a kontingenst is odaszánták.
|
Fogságban olvasott könyvek
Veres Viktor / Népszabadság |
1944 áprilisában a kormány rendelettel tiltotta meg a zsidónak minősülő szerzők műveinek újabb kiadását és azt, hogy a meglévő könyveket tovább terjesszék, továbbá előírta, hogy a kiadóknál, könyvkereskedőknél lévő példányokat mindenki köteles bevinni a zúzdába. A rendelet melléklete 120 honi és 35 külföldi író nevét tartalmazta.
|
Betiltották a zsidónak nyilvánított szerzők könyveit
Veres Viktor |
A totális őrület 1944. június 15-én szabadult el: a budafoki Első Magyar Carton lemezgyárban, Kolozsváry-Borcsa nagy ívű beszéde után ünnepélyesen megkezdték a zúzást.
Félmilliónál is több kötetet semmisíthettek meg.
A kormánybiztos elsőként Kiss József verseskötetét, másodikként Werfel A Musza Dag negyven napja című remekét hajította be a zúzókerék alá, rengeteg egyéb mellett még Felix Salten Bambi-meséjét is péppé őrölték.
|
Bűnös származású szerző meséje
Veres Viktor |
A Budapest Gyűjteményt vezető Sándor Tibor ennek kapcsán az 1946-ban kivégzett Kolozsváry-Borcsa börtönnaplójára hívta föl a figyelmünket, amelyet egy lomtalanításkor guberáltak ki.
A Fővárosi Levéltár által őrzött notesz egyik oldalán, a börtönolvasmányok listáján milyen cím áll? Ez: Franz Werfel A Musza Dag negyven napja.
Könyvek holokausztja. Kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. Megtekinthető január 24-ig.
