|
| Csontváry Kosztka Tivadar: Kiállítási csarnok terve, 1918 körül © Magyar Nemzeti Galéria |
Lázár János Csontváry 1918-as levelére hivatkozott, amelyben a művész leírta, hogyan képzeli múzeumát. Eszerint a Baalbek, a Nagy Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai, az Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című nagyméretű és több kisebb alkotása, köztük a cédrusképek kerülnének a múzeumába. Skiccet is készített egy csomagolópapírra az épületről, a termek beosztását, elhelyezését is pontosan leírta: a központi helyet a Baalbek foglalná el, a tőle bal oldalra eső teremcsoportot a Tarpatak, a jobb oldalit a Taormina uralná. (Ezek, a Taormina kivételével, ma „pécsi képek”.)
A Miniszterelnökség sajtóirodájától kapott szóbeli tájékoztatás szerint a múzeum az elképzelések szerint Budapesten a Liget II. projekt része lenne, vagyis a Nyugati pályaudvar mögött rehabilitálandó területen helyezkedne el. Ám ez nyilván nem a döntés még, hisz akkor nem lenne értelme az elhelyezési pályázatnak, amelyről hamarosan részletesen tájékoztatják a médiát. „Az ötletpályázat nem több és nem kevesebb, mint építészek, szakértők és szakmabeliek véleményének, álláspontjának és javaslatainak kikérése abban a kérdésben, hogy meg lehet-e, és amennyiben igen, hol és hogyan lehet megvalósítani Csontváry álmát száz évvel a művész eredeti terveit követően. Az, hogy Csontváry tervei egy évszázaddal később is megvalósulhatnak, a legkisebb mértékben sem a pécsi Csontváry Múzeum integritásának csorbításáról szól (…). A pécsi Csontváry Múzeum integritásának megbontása fel sem merült!” – írta a sajtóosztály.
Továbbra is megválaszolatlan a kérdés: a nagyméretű „pécsi” képek miként kerülnek mégis át az új múzeumba? Hacsak az új kiállítóhely nem azonos egy új pécsi Csontváry Múzeummal, de ez eddig nem vetődött fel, tudtuk meg Őri Lászlótól, Pécs alpolgármesterétől, aki szerint a festmények számára a jelenlegi múzeumépületben kiváló körülmények adottak. A palotát tulajdonosa, a pécsi egyházmegye nemrég újíttatta fel. Bérléséért a város félévenként egymillió 115 ezer forintot fizet.
De nem is Pécs, hanem Budapest és a liget felé mutatnak a jelek. Lázár János hivatkozott rá, hogy Csontvárynak többször volt ott kiállítása, képeinek megmentője, az építész Gerlóczy Gedeon is oda képzelte múzeumát. A nyolcvanas évek elején is hirdettek pályázatot Csontváry-múzeumra, a jelentkezők egyike, Dobai János a Petőfi Csarnok helyére képzelte az épületet, ahol anno az Iparcsarnok állt, amelyben Csontvárynak még életében voltak kiállításai. Ma is tűnnek fel új múzeumtervek. Fazakas György építész elképzelése szerint egy félig domb alá süllyesztett, központi üvegkupolás épület lenne az új múzeum.
Egy ötlettől senkinek sincs félnivalója
A Miniszterelnökség a következő „tartalmi kiegészítést” fűzte cikkünkhöz: „A Népszabadság mai számában valótlanul sugallja Miniszterelnökségi forrásra hivatkozva, hogy a tervezett Csontváry Múzeum kizárólag, vagy legvalószínűbb helyszínként a Liget II. projekt részeként épülhet fel. A valóság ezzel szemben az, hogy a múzeum kapcsán döntés nem született, csupán egy ötletpályázat tekintetében. Miniszter úr a múlt heti Kormányinfón a sajtó nyilvánossága előtt a következőt mondta a témával kapcsolatban: »semmi mást nem szerettem volna kezdeményezni, csak azt, hogy írjunk ki egy ötletpályázatot Csontváry eredeti álmának a megvalósíthatóságát illetően.« A miniszter hozzátette: ennek könnyen lehet az a vége, hogy Pécsen, könnyen lehet az a vége, hogy Budapesten a ligetben lehet felépíteni, de az is előfordulhat, hogy sehol nem kerül megvalósításra. »Egy ötlettől, az emberek vagy a hozzáértők véleményének kikérésétől senkinek nincs félnivalója.«"
A Miniszterelnökség kiegészítésével szemben állításunkat fenntartjuk, tartalmát megerősítik a témát ismerő informális forrásaink. Árulkodó, hogy a kormányinfón Lázár János is közvetlenül a Liget II. projekt bejelentése után hozta szóba az új Csontváry múzeum elhelyezési ötletpályázatát, majd a Ligetet és a Liget II.-t külön is kiemelte a lehetséges helyszínek között, maga sugallva tehát, hogy a kormányzat ezt a helyszínt preferálná. Cikkünkben továbbá világossá tesszük, hogy nem döntésről van szó és az elhelyezés kérdése nyitott.
