De százmilliók „távolabbi zsebekbe” osztása itt sem hibádzik.
A pénz
A ligetprojekt megvalósítási költségét 140-150 milliárd forintra becsülték. Az előzetes tervek szerint a pénz felét az öt új múzeum felépítésére költenék, a többit az állatkerti Pannon Park megvalósítására, a Fővárosi Nagycirkusz átköltöztetésére, a meglévő létesítmények – mezőgazdasági és közlekedési múzeum – bővítésére, közlekedésfejlesztésre, az országos restaurációs központ kialakítására, valamint a Városliget tájképi kertként való helyreállítására.
A projektindításkor még bíztak az uniós források elérésében, de
nagyon gyorsan kiderült, hogy az unió nem ad pénzt múzeumépítésre, legfeljebb közlekedésfejlesztésre.
Csakhogy a főváros múlt héten elfogadott (a kormánnyal előzetesen egyeztetett) ötéves gazdasági programjába – beleértve az uniós fejlesztéseket is – csak a Pannon Park beruházása fért bele, a kisföldalatti felújítása nem. (Bár Varga Mihály gazdasági miniszter azóta kétségessé tette, hogy valóban az valósul meg, amiről a városvezetők döntöttek.)
Az uniós források elmaradása önmagában még nem akasztotta meg a kormányzati gépezetet. A budai Vár időközben képbe kerülő teljes rekonstrukcióját megcélzó Hauszmann-terv viszont komoly dilemma elé állította a döntéshozókat. Két megaprojektet – a Vár felújítása és a múzeumi negyed megvalósítása – egyszerre aligha bír el az ország. A Hauszmann Bizottság első ülésén Orbán Viktor miniszterelnök 200 milliárd forintra becsülte a várrekonstrukció teljes költségét.
A megújult Vár – jelen állás szerint – 98 százaléka kulturális funkciót kap, de hogy melyik épületet mire használják a jövőben, még nem tudni.
Az viszont bizonyos, hogy állami reprezentációs célokat is szolgálnak majd. A felújított karmelita kolostorba költözik például a Miniszterelnökség. Az egyelőre egymás mellett futó két projekt közül csak egy maradhat. A másikat vagy leállítják, vagy erősen megnyirbálják. Baán László, a negyed miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a veszélyt érezve rögtön megüzente: a ligetprojekt csak akkor hozhatja a várt eredményt, ha a múzeumok az eredeti koncepció szerint egyben épülnek meg, és nem szétszórva a városban, ahogy ezt egyre többen – az urbanisták és tájépítészek után Zoboki Gábor építész is – javasolják.
Schultz Éva turisztikai közgazdász ezzel szemben egy konferencián arra jutott, hogy Budapest legfőbb turisztikai vonzereje a fekvéséből és változatos építészeti megjelenéséből adódó sokszínűsége, amely a turisztikai vonzerőt jelentő intézmények szétszórt és nem koncentrált elhelyezését indokolná. A széteső múzeumi negyedből egyébként Józsefváros is kicsípné a magáét. Azzal bízták meg a Kocsis Máté polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal a múzeumi negyed valamely részének a Józsefvárosi pályaudvarra költöztetéséről.
A beruházás gazdaságosságát igazoló tanulmány egyébként hónapokkal a projekt indulása után készült el. A KPMG számításai szerint tíz éven belül megtérülhet a projekt. Az elemzés szerint – 2018-as befejezést feltételezve – a fejlesztés által 2028-ra generált bevételek kiegyenlítik a teljes bekerülési költséget. Az elemzők tízezer új munkahely létrejöttét, 1-1,5 millió pluszvendégéjszakát prognosztizáltak. A látogatók száma a mostani négymillióról 5,9 millió személyre emelkedhet az első évben, a negyedik évtől pedig évi 6,2 millión állapodhat meg. Az adóbevételek már az építési fázisban 36,7 milliárd forintot tehetnek ki, a munkahelyteremtés, valamint egyéb, nem számszerűsíthető vonatkozások (például az országimázs-változás) miatt.
A lehetséges forrásokat azonban még nem jelölte meg a kormány. Árulkodó, hogy a ligetprojekt eddig mindig külön kormánydöntéssel jutott pénzhez. Az idei 15,8 milliárdos támogatás javát pedig nem az új negyed, hanem a kiegészítő beruházások viszik el. Így a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója, az állatkert Pannon Parkjának, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központnak és a komáromi Csillag erőd – ide kerül a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteménye – beruházásának az előkészítése, illetve a Közlekedési Múzeum felújítása.
Papcsák Ferenc kormánypárti képviselő – Zugló volt polgármestere és a ligetprojekt buzgó támogatója – a Hír TV-nek mindenesetre azt mondta, hogy jövőre 30 milliárd forint juthat a Városliget megújítására. Hacsak a kormány még májusban másként nem dönt. A múzeumi negyedre eddig – a Városliget Zrt. által az Átlátszónak megküldött adatai szerint – 890 milliót költöttek. A cég havi 3,6 millióért bérel irodát, a számláit 1,1 millióért könyvelik.
A tervezési programokért 31,3 milliót fizettek, az egységes tartalomszolgáltató platformért 31 milliót, a közlekedési múzeum előzetes építészeti programjáért 26,4 milliót, a Lordculture 25 millióért adott tanácsokat; tíz hónapig tartó kommunikációra 21,5 milliót költöttek, külön 19 milliót pedig információs kiadványra, kilencmilliót fotó- és videodokumentációra. De ennél jóval többre kötöttek szerződést. Csak a projekt lebonyolítói, műszaki tanácsadási és ellenőri tender értéke 3,5-4,2 milliárd volt.
A hely
A Városligetet a sors különös fintoraként a területrablás egyik vesztesének, Papcsák Ferenc zuglói polgármesternek a javaslatára helyezte törvényen kívülre a parlament 2013 decemberében. A törvény a száz százalékig állami tulajdonban lévő Városliget Ingatlanfejlesztő (VIF) Zrt.-re bízta a múzeumi negyed megvalósítását. A társaság 99 évre megkapta a Városliget vagyonkezelési jogát. A cég vezetője Mozsár István autótervezési mérnök, aki korábban az operaház különféle vezetői posztjait is betöltötte, majd az Erkel Színház felújítását vezényelte le. A jogszabály egyes elemei csak kétharmados parlamenti többséggel írhatók felül.
A Városliget ettől függetlenül továbbra is az állam, a főváros és a zuglói önkormányzat osztatlan tulajdona.
Az új törvény a tulajdonjogot formailag nem érintette, de gyakorlatilag kiürítette.
A tulajdonosok ugyanis semmibe sem szólhatnak bele. A vagyonkezelő rendeli meg az építési engedélyes terveket, bonyolítja le az engedélyezést, folytatja le a közbeszerzési eljárásokat. A cég köti a szerződéseket, illetve igazolja a teljesítéseket. A rendelkezésre álló források felett is a cég rendelkezik. Az új épületek kizárólagos állami tulajdonba kerülnek, az államé lesz a bevétel is. Zugló és Budapest egyetlen fillért sem kap cserébe.
Papcsák nem tartott esetleges vagyonvesztéstől. Tarlós István budapesti főpolgármester korábban azt mondta, hogy a terület átadása a BKV-alku része lesz. Talán így is volt. Cserébe a városházának nemcsak a tulajdonosi jogokról, de az átalakítás befolyásolásáról is le kellett mondania. A törvény értelmében a törvények fölé emelték a beruházást. A megvalósításnál sem a hatályos városrendezési és építési szabályzatot, sem a városfejlesztési koncepciót nem kell figyelembe venni. Így például az épületmagasságra vonatkozó előírásokat és a beépíthetőségi százalékot sem.
De a zöld területre vonatkozó kormányrendelet se lesz érvényes itt, bár a zöldfelület elméletileg nem csökkenhet. Kiemelt beruházásról lévén szó, az engedélyezés egyszerűsödik és felgyorsul. A fővárosnak 2014. június 30-ig kellett megalkotnia a kormány tervét maradéktalanul kiszolgáló szabályozási tervet, és a városvezetés teljesítette is a feladatot. A múzeumi épületek elhelyezésére egyébként már jóval ezelőtt, 2013 júliusában ötletpályázatot hirdetett a Szépművészeti Múzeum. A Magyar Építészeti Kamara táj- és kertépítészeti tagozata ugyan az eltűnő zöld terület miatt mindenki „saját erkölcsi belátására” bízta a részvételt, de ez keveseket tántorított el.
Összesen 47 pályamű érkezett. Bár hivatalosan nem rangsorolták a pályaműveket, a valódi nyertes a Philaemon 2003 Kft. lett. Ezért is volt meglepő, hogy éppen ennek az irodának a munkatársa adott közre nyílt levelet az eredményhirdetés után néhány nappal. Berkeczi István „...itt ülök kételyeimmel” című írásában jónak tartotta, hogy saját tervükben az új múzeumépületeket a Városliget szélére telepítették, nem csökkentve ezzel a zöldet, betettek egy plusz földalatti-megállót, és megszüntették az átmenő forgalmat.
De erős lelkiismeret-furdalást érzett amiatt, hogy a Dózsa György út teljes hosszában megszűnne az ingyenes parkolás, aminek hatására talán sokkal kevesebben látogatnak majd ki a parkba.
Túlzásnak tartotta az öt múzeumot is, mivel a meglévő intézmények is konganak az ürességtől. Ráadásul – írta – a terv talán nem is valósul meg teljes egészében, a megrendelő kiszemezgeti belőle a neki fontos elemeket, a többiről (például a park revitalizálásáról, parkolóház-építésről) pedig megfeledkezik.
Az elejétől fogva ellenzi a tervet a Magyar Urbanisztikai Társaság is, mivel feleslegesnek tartják további tömegeket vonzó létesítmények telepítését az egyébként is túlterhelt közparkba, lényeges erőforrásokat vonva el a város más, valóban fejlesztésre szoruló részeitől, például a Népligettől és a Várnegyedtől. A MUT elnöksége szerint egyetlen meggyőző érv sincs arra, hogy a múzeumi negyednek éppen a ligetben kellene megvalósulnia. A tájépítészek pedig komplett ellentervet készítettek.
A helyszínvitának Zoboki Gábor építész partizánakciója adott új irányt. A Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum közös épületére kiírt nemzetközi építészpályázatra készített ellenterve ugyanis a Városliget helyett a budai Várba helyezte az épületet, valós menekülő utat kínálva ezzel a korábbi döntésében megingott kormánynak. Füleky Zsolt építésügyi államtitkár be is jelentette: hamarosan ötletpályázatot írnak ki a Szent György tér beépítésére. Ezt azóta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is megerősítette, aki abban sem biztos, hogy az új Néprajzi Múzeumot a ligetben kell felépíteni.
A fideszes ellentábor hajlik a Kilián laktanya Néprajzi Múzeummá történő átépítésére is. Bugár Mészáros Károly, az Építészeti Múzeum volt igazgatója a Néprajzi Múzeum jelenleg különböző raktárakban tárolt anyagának felmérésével kialakított – a laktanya alaprajzán szinte a legapróbb részletekig kidolgozott – véleménye szerint a laktanya boltozatos, nagy és kis alapterületű helyiségekből kialakított változatos terei, műszaki műemlékei, illetve részben lefedhető udvarai szinte egy az egyben megfeleltethetőek a Néprajzi Múzeum leendő funkcióinak. A koncepció külön erénye szerinte, hogy a néprajzi hagyomány bemutatását a laktanya eredeti funkcionális elrendezéséhez igazítja – kocsiszín helyére kocsiszín, istálló helyére a lótartás, konyha helyére a népi gasztronómia, a különböző társadalmi rangú tisztek lakásai helyére különböző társadalmi réteghez tartozó lakásmúzeumok kialakítását javasolja.
A hazai néprajzszakma krémje rémülten reagált: a Városligetbe szánt új múzeumépület minden elvárásuknak megfelel, hiszen már a pályázati kiírás is a muzeológusok igényei alapján készült el. Ezzel szemben a gyűjtemény elhelyezésére évtizedek óta ajánlgatott Kilián laktanya régi, rossz állapotú épülete teljességgel alkalmatlan múzeumnak.
Ráadásul a régi műemlék épület átalakítása nem lenne se gyorsabb, se olcsóbb, hiszen először vissza kellene vásárolni a 2008-ban ötmilliárd forintért eladott ingatlant. Baán lelkesen helyeselt. Nem csoda: ha a két legnagyobb múzeum másutt talál otthonra, akkor kérdésessé válik az egész ligetprojekt.
A zöld
A liget mint közpark túlterheltsége a miniszteri biztos szerint egy mítosz, Európa többi nagyvárosában sokkal intenzívebben használják a közparkokat. Bardóczi Sándor tájépítész a kezdetektől vitatja ezt: az új épületekkel szalonképessé tett nemzeti közpark az idelátogató turista számára talán vonzó lehet egy ideig, de a budapestiek zöme kódolhatóan a pokolra kívánja majd. A hatályos jogszabályok szerint a közparkok beépítettsége legfeljebb háromszázalékos lehet, a Városligeté már ma is 5,7 százalékos. A Levegő Munkacsoport azzal érvelt, hogy a szomszédos VI. és VII. kerületben egy lakosra csupán fél négyzetméter zöldfelület jut.
Baán László ezzel szemben mantraként ismételgeti: nem csökken a zöldfelület, sőt, még növekszik is. Kérdés, hogy mihez képest. A Városliget Zrt. márciusban még azt írta, hogy a cég sem 2013 végén, sem azóta nem rendelkezik fakataszterrel. A faápolási feladatokat vállalkozási szerződés keretében a Főkert Zrt. végzi, de ökológiai kockázatelemzéssel, valamint a kivágott fákra vonatkozó állapotfelméréssel ők sem rendelkeznek. Az indoklás szerint azért, mert nincs is ilyen kötelezettsége sem a Városliget, sem a Főkert Zrt.-nek. De nincs a birtokukban fakivágási terv sem, mondván: erre kizárólag a Főkert szakszerű vizsgálatának eredményeként kerülhet sor balesetveszély esetén. Ebben az esetben bejelentik az illetékes hatóságnak a fakivágás tényét.
Éppen ezért – mondják – nem rendelkeznek fapótlási tervvel sem, mivel az eljárásrend szerint a fapótlási kötelezettséget az illetékes zuglói hatóság írja elő. Karácsony Gergely (PM) zuglói polgármester néhány nappal később bejelentette: szakértők és önkéntesek bevonásával leltárt készíttet a Városliget fáiról, mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy a terület átalakításának felelősei pontos adatok nélkül beszélnek a liget zöldfelületének megmaradásáról. A projektcég erre reagálva kiderítette, hogy ők tulajdonképpen már 2014-ben elkészíttették a Városliget átfogó, teljes geodéziai felmérését, amely tartalmazza az épületek, utak, műtárgyak és a fák felmérését. Sőt az építészpályázathoz igazodva elkészült a Városliget speciális és részletes fakatasztere is az összes fáról. (Vajon erről miért nem tudott a közérdekű adatigénylésre válaszoló Mozsár István?)
Az épületek
Budapest az új múzeumi negyed építésével esélyt kapott egy új képeslapfotóra. De úgy tűnik, a Városligetet anélkül töltik meg épületekkel, hogy a főváros gazdagodna egy ikonikus épülettel – jelentette ki Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke a nemzetközi építészpályázat első eredményhirdetése után. Az öt új múzeumi épületre tavaly februárban írták ki a 870 000 euró összdíjazású nemzetközi építészeti tervpályázatot, amelynek május végi határidejére összesen 470 pályamű érkezett. A négy győztes terv közül a japán Fujimoto a Magyar Zene Háza számára tervezett áttört kalapú „gombáját” méltatták a legtöbben.
De még dicsérői is túlzónak találták a méretét. Erős ellentmondásnak tűnik az is, hogy a természet és az ember kapcsolatát előtérbe helyező terv jelen esetben tarvágással hozható létre. Az is nagy kérdés, hogy milyen minőségben épül meg. A spórolás ugyanis önmaguk torzójává teheti a különleges épületeket. A Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum ikertervei közül a Kossuth tér arculatformálásában is szerepet játszó Közti Zrt. elképzelését díjazta a nemzetközi zsűri. A kockákat korrekt megoldásnak tartják, amely elegánsan hozza egy formai kalap alá a fotó és az építészet különálló művészeti ágait. Bár a fotómúzeum képernyőfala inkább csak éjszaka és borús időben érvényesülhet.
Az igazi össztűz a Néprajzi Múzeum győztes tervére zúdult.
Legtöbben a „vonalkódház” szellemiségét bírálták,
mondván, teljesen idegen a funkciótól. Ráadásul a francia Vallet de Martinis DIID Architectes kapuként megnyitott épületét meglehetősen középszerűnek tartják bírálói. De védelmére hozzák fel, hogy a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára, ilyen nagy méretben szinte lehetetlen jó megoldást találni. Mónus János építész, a Budapesti Építész Kamara alelnöke kritikusabb: „ez a három-négy épület, azok környezeti függőségei, az épületek egymásrautaltságai olyan infantilis városépítési, építészeti színvonalat képviselnek, hogy pír jelenik meg a szemlélődő arcán.”
Az első nyílt pályázat keretében az Új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeum közös épületére érkezett 80 pályamű közül egyet sem talált elég meggyőzőnek a zsűri, így tavaly októberben új tendert hirdettek a Petőfi Csarnok hűlt helyére szánt, de annál hatszor nagyobb épületre. A 380 000 euró összdíjazású meghívásos tervpályázatra kilenc érvényes pályamű érkezett. A zsűri a Pritzker-díjas Snohetta és a szintén Pritzker-díjas SANAA tervét is első helyre sorolta. A dán építészek koncepciója sokakat erősen emlékeztetett egy korábbi, méltán nagy elismerést kapott munkájukra, az oslói operára, míg utóbbinál a belső térrendezés, illetve a hajlított tetőelemek kivitelezési nehézsége ad okot a kételyre.
Az idő
A múzeumi negyed avatását eredetileg 2018-ra tervezték. A miniszteri biztos lapunknak adott korábbi nyilatkozatában nem aggódott sem a meglehetősen bonyolultnak ígérkező engedélyezési eljárás elhúzódása, sem a terület hiányos közműellátása miatt, holott a kormányzati negyednél éppen ezekbe buktak bele. Bízott a csodafegyverben: a beruházásra kiemelt projektként számos törvényi előírás nem vonatkozik, az engedélyezési eljárás során pedig rövidített határidőket kell alkalmazni, miközben az esetleges fellebbezéseknek nincs halasztó hatálya. A projekt ennek ellenére csúszásban van.
Az első nemzetközi építészpályázaton nem sikerült minden épületre tervezőt találni,
így ki kellett írni egy újabbat, amelynek a végén ráadásul nem hirdettek győztest.
Az erre irányuló eljárás hónapokig tart. Csak ennek lezárása után kezdődhet meg a jelenleg egyévesre becsült tervezési folyamat, amelynek végére akár jelentős átalakuláson – méret, tömegformálás – mehet át a nyertes koncepció. Az engedélyezési procedúrával együtt ez akár a jövő év végéig húzódhat. Ezt követheti a kivitelezői közbeszerzési eljárás, amely egy ilyen nagy projekt esetén szintén hónapokig tartó folyamat, akár több közbeszerzési döntőbizottsági aktussal.
Mozsár István tavaly februárban még úgy vélte, hogy idén február-márciusban meghirdetik a kivitelezési tendereket, de ez egyelőre nem történt meg. Így a szerződéskötésre aligha keríthetnek sort ősszel. Az építkezésre 1,5-2 év maradt volna, holott az öt új épület 180 ezer négyzetméterének kialakítására a duplája is kevés lenne. Zoboki Gábor a Magyar Nemzetben saját művét, a Müpát hozta fel példaként: a 40 ezer négyzetméteres kulturális központ öt évig épült. A projektcég azzal gyorsítana, hogy mind az öt múzeumépületet egyszerre kezdené építeni, miközben a kísérő beruházásokat is megvalósítanák. A Városliget ekkor válik majd megközelíthetetlenné.
A Gyurcsány-kormány két év alatt látta be, hogy az új negyed terveit valamiféle vélt valóságra, a reformok tárgyiasult szimbólumának szép víziójára alapozták. Egy olcsón és gyorsan megépíthető, hatékonyan működtethető, ám példamutatóan új technológiai megoldásokat felvonultató ikonépület-negyedet képzeltek maguk elé. A projekt a kezdetektől rendkívül keskeny szakmai pallón araszolt a végkifejlet felé. Tette mindezt egyre erősödő politikai ellenszélben. Egy expresszvonatként száguldó beruházás esetén ez talán sohasem derült volna ki, de a projekt a rossz helyszínválasztás miatt már a pálya elején kisiklott. Nincs ez másként a múzeumi negyeddel sem. A két év pedig itt is letelt.
