galéria megtekintése

A protestánsok öröksége

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 03. számában
jelent meg.


Bárkay Tamás
Népszabadság

Kimagasló kulturális tradíciónak nyilvánította a magyar kopjafejfás temetkezést az ENSZ temetkezési szervezete, a FIAT-IFTA. A szervezet elnöksége levélben keresi meg az UNESCO világörökségi testületét és a Magyar Nemzeti Bizottságot, hogy javasolja: a magyar kopjafejfás temetőket vegyék fel a világörökségi listára.

A hagyomány jelentőségére, elismertségére utal, hogy a Funeral Heritage című rangos nemzetközi szakmai-kulturális kiadvány címoldalán szerepeltette a szatmárcsekei temető képét.

Fejfák szentesen...
Fejfák Szentesen...
Polóny Levente

A procedúra elindítását forszírozó Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) alelnöke, Balogh Károly elmondta: az OTEI minden közgyűlésen igyekszik felhívni a világ szakmai közvéleményének figyelmét valamely magyar kincsre.

 

Legutóbb a Fiumei úti síremlékcsodákat mutatta be, ezúttal a kopjafejfás temetkezésről írtak beszámolót. Őket is meglepte az a hatalmas érdeklődés, amely az előadást kísérte – és persze a fejlemények is. Balogh elmondta: a kopjafejfás temetkezés az egész világon egyedülálló, csak a Kárpát-medence egyes régióira jellemző hagyomány, tehát kuriózum.

Mint ismeretes, a világörökségi lajstromba vétel semmiféle anyagi támogatással nem jár, idegenforgalmi hozadéka azonban felbecsülhetetlen lehet – és persze kitüntetés.

A világörökségi rangra emelés ötlete nem új. A közelmúltban egy civil páros, Polóny Levente és Bogár Sándor is felvetette a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságánál, miután –Novák László Ferenc néprajzkutató, a téma legkiválóbb ismerője ötlete nyomán – az elmúlt tizenöt évben végigfotózta és filmezte a történelmi Magyarország több száz temetőjét.

A két önkéntes értékmentő megtette, amit tehetett: hozzávetőleg száz elhagyott, kidőlt fejfát gyűjtött be országhatáron belül és túl, a nagyszerű kollekció a református egyház Erdélyi Gyülekezet által gondozott, Zalatnay István lelkész által vezetett kőbányai Reménység szigeten, a Gyógyszergyári úton látható, az épülő ökumenikus templom altemplomában (amelyet várhatóan hamarosan közgyűjteménnyé nyilvánítanak).

A gyűjtemény és a fényképek egy része a Magyar Fejfák című Facebookoldalon tekinthető meg.

Polóny Levente érdeklődésünkre elmondta: a fejfák, más néven gombfák, gombosfák avagy főtől való fák (a kopjafa kifejezést inkább a polgári, nemzeti romantika használta) eredete homályos, írásban először a protestantizmus honi elterjedése idején, a XVII. században tesznek említést róluk.

Tehát: a fejfa református-evangélikus-unitárius hagyomány, arra szolgált, hogy a protestáns halottak sírjait megkülönböztesse a katolikusok nyughelyeitől.

Nyomokban szinte az összes protestáns temetőben megtalálhatók (az Őrségtől egészen Székelyföldig), legnagyobb számban és legjobb állapotban a mai Magyarországon a szatmárcsekei, a hajdúböszörményi, a jósvafői, az aggteleki, a fülöpszállási, szentesi és makádi sírkertben.

A Felvidéken Gömörben és az aggteleki karszt szlovákiai oldalán, a határtól keletre a Szilágyságban és Kalotaszegen, Apácán, Alsórákoson, Olthévizen és Erdőfülén máig élő tradíció a fejfaállítás.

...és összegyűjtve...
...és összegyűjtve...
Polóny Levente

Az elmúlt évtizedekben rengeteg fejfa pusztult és tűnt el az ország temetőiben, volt ahol takarítás címén egyszerűen elégették őket. Ez történt például pár évtizede Monoron is. A világörökségi cím, ha elnyernék, segíthetne abban is, hogy az érintett települések jobban óvják e nagyszerű értékeiket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.