A szombathelyi Dejcsics 19 évesen maga is sokat töprengett azon, latin professzor szeretne-e lenni, vagy inkább keresztényi életet éljen szerzetesként. A szerzetesség azért jött létre, azért vonult ki a számára sokszor hamis világból, hogy kereszténységét szabadon, nagyobb kötöttségek nélkül gyakorolni tudja. Elég egy órát eltölteni Dejcsics Konráddal ahhoz, hogy az ember megérezze róla: a fegyelmezett, de szabadon, kritikusan gondolkodó szerzetesek sorába tartozik, akik Szent Benedek hagyományaiban találják meg önmaguk lényegét. Pannonhalma erre alkotó horizontot teremt. A hagyomány és a modernség néha talán vitatkozva, de elválaszthatatlanul él itt.
És elég felbaktatni Szent Márton-hegyére, végignézni az épületeken, kiderül, hogy
ami az első pillantásra összeférhetetlen ellentmondásnak látszik, éppen az a lényege.
A monostor minden korszakában a legmodernebb építkezési formákat keresték. Éppen a liturgiát szolgáló bazilika maradt a XXI. század elejére kicsit zavaros, eklektikus: az eredeti, tiszta formák között ott díszelgett Stornó önmagában szép, de sokkal később épült, nem odaillő szószéke, s a virágmintás ablakok és a keleti ablakban Szent Márton ábrázolása. A szószéket elvitték, az ablakokat, az oltárt, a keresztelőkút anyagát onixre cserélték. Egyszerűbb lett a templom, áttekinthetőbb, s pontosabban szolgálja a liturgiát. Így aztán a középkori templomból egy eredetien újat idéztek vissza, ami szokatlan az első pillantásra. De úgy, ahogy a középkorban a legkorszerűbb, odaillő épület született, ugyanúgy alakult át a korhoz méltó bazilikává.
A monostorban közeleg az ebédidő. A benedeki hármas fogadalom egyik értéke a stabilitás, vagyis a közösség melletti elköteleződés, az engedelmesség az apát és a közösség döntései iránt, valamint a szerzetesi élet, amely a Regula előírásának a követését jelenti. Ebédkor a kijelölt szerzetes felolvas. Ma éppen Ferenc pápa enciklikája és ökológiai gondolatai töltik be a termet. A bencések, Benedek intelme szerint, lélekben mindig felkészülnek a felolvasásra, az imádságra.
|
Dejcsics Konrád szerzetes és Hortobágyi Cirill perjel
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az imádság mellett Pannonhalmán a táj, a környezet gyarapodása, a munka üteme alig követhető. A már említett bazilikafelújításon túl a vendégeiket fogadó két épületet emeltek, kis szabadtéri színpadot, tornatermet építettek, helyrehozták az apátsági majort, felújították a szőlészetet, boraikhoz hozzárendelték legendáikat. Az egyik fehérbor a hemina nevet viseli. Benedek figyelmezteti szerzeteseit, hogy alkalmanként csak egy-két heminával fogyasszanak el. Huncutul azonban nem teszi mérőszámmá a heminát, így tehát értelmezhető egy deciként, de akár fél literként is.
A monostor udvarán található iskola nem, vagy nem elsősorban a papság és a szerzetesközösség tagjainak utánpótlását adja: orvosok, mérnökök, építészek indultak innen, s tartanak egymással életre szóló kapcsolatot. Pannonhalmán csak fiú-kat fogadnak, a győri bencéseknél ma már lányok is tanulhatnak.
Magyarországon jelenleg 24 férfi- és 47 női szerzetesrend mellett 22 egyéb megszentelt életet élő társulás, csoport működik.
Számarányaiban is jelentős tehát, hogy Ferenc pápa meghirdette a Megszentelt Élet évét, amelyet Magyarországon a Szerzetesek évének is neveznek. A szerzetesek sokféle munkát végeznek. Akik a lelkipásztori szolgálatra köteleződtek el, azok papi szolgálatot teljesítenek, de vannak tanárok, mérnökök, kertészek, méhészek is országszerte. A férfiszerzeteseknek mintegy a kétharmada pap. Szent Benedek szerint abból lehet szerzetes, aki valóban Istent keresi, azaz buzgó az istenszolgálatban, az engedelmességben és a méltánytalanságok elviselésében. Felvételre csak szabad életállapotú és anyagilag rendezett háttérrel rendelkező felnőtt férfiakat bocsátanak.
„Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy
a jelentkezésnek sem a papi hivatás, sem pedig a magas iskolai végzettség nem előfeltétele. Közösségünkbe elsősorban húszas-harmincas éveikben járók jelentkezését várjuk,
az „érettebb fejjel" kopogtatóknak javasoljuk, hogy reguláris oblátusként csatlakozzanak hozzánk – olvasható a honlapjukon.
Pannonhalmán hangoztatják: a Szerzetesek évének külön jelentőséget ad, hogy éppen 25 éve működhetnek a magyarországi rendek, kongregációk hivatalosan, külső korlátozások nélkül.
Hortobágyi Cirill perjel szerint a Szerzetesek éve és a Szent Márton-év talán segít abban, hogy többen felismerjék: „Mi, szerzetesek nem vagyunk csodabogarak. Személyes életünknek van célja, és küldetésünk is van a társadalomban. Imádkozunk és dolgozunk, sok mindennel foglalkozunk, talán egy-egy területen még hatékonyan is, ám nem akarunk úgy élni, mint akik azt gondolják, hogy örökre itt maradnak a Földön. Elkötelezettek vagyunk ezért a világért, de próbálunk szabadok maradni, hiszen nemcsak ehhez a látható világhoz tartozunk, hanem Isten szeretetének meg nem szűnő erőterében akarunk megmaradni!"
