galéria megtekintése

Feszítővassal a Szent Koronának

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 19. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

A rendszerváltás után a magyar királyi korona fokozatosan vált múzeumi tárgyból ismét a magyar állami szuverenitás megtestesítőjévé, és lépésről lépésre történt ennek a hivatalos deklarálása is.

Először a nemzeti címeren és zászlón tűnt fel újra, majd 2000-ben a Magyar Nemzeti Múzeumból átszállították a Parlamentbe, s végül 2011-ben bekerült az új alaptörvény szövegébe is, miszerint: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”

Hogy a megtestesítés pontosan miként értendő, az már vita tárgya lehet.

A korona ma jogilag nem képviseli az államot, szimbolikusan és történelmileg viszont sokak számára igen.

 

Az ereklyét gyakran nevezik Szent István koronájának, bár biztosan tudható, hogy ez a fejék nem az, amellyel Szent Istvánt koronázták, mert az még a XI. században visszakerült Rómába.

Az első hiteles ábrázolás, amely 1553 és 1559 között készülhetett
Az első hiteles ábrázolás, amely 1553 és 1559 között készülhetett
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Viszont a mai korona egy része akár lehetett is István fején: a felső, keresztpántos része a történészek feltételezése szerint a szentté avatott király fejereklyetartójának része volt, amelyet valamikor a XII. században rögzítettek ahhoz a bizánci eredetű abroncskoronához, a mai korona alsó részéhez, amelyet viszont (épp István elveszett koronáját pótolva) I. Géza viselt 1074-ben.

A koronatisztelet újjáéledése profán, szakrális és tudományos szinten is zajlik.

Része ennek az István, a király című rockopera, Székesfehérváron a nyári koronázási színjátékok sorozata vagy a korona köztéri alkotásként való megjelenítése: a mindeddig legnagyobbat ma állítják fel Szarvason.

A koronát ismét a magyar állami szuverenitás megtestesítőjévé tették
A koronát ismét a magyar állami szuverenitás megtestesítőjévé tették
Kovalovszky Dániel / Népszabadság/archív

Egy fiatal történészcsoport Pálffy Géza vezetésével kutatja a korona 1526 utáni történetét, és számos új eredményt tárt fel. Egyebek mellett megtalálták a mai magyar koronás címer legkorábbi ábrázolását egy 1618-as koronázási országzászlón, amelyet II. Ferdinánd trónra lépésekor használtak Pozsonyban. Azt is tisztázták, hogy a Szent Korona első hiteles ábrázolása, amely 1553 és 1559 között készülhetett, nem a Fugger-krónikából való, hanem egy augsburgi városi történetírónak, Clemens Jägernek a Habsburgokról írott művéből.

Megjegyzendő, hogy az ábrázolaton a korona keresztje még egyenesen állt. Arra is találtak magyarázatot, hogy miért ferde ma. Szerintük 1638-ban III. Ferdinánd felesége, Mária királyné koronázásakor a koronaláda kulcsát elfelejtették a koronázásra elvinni, és a ládát titokban fel kellett feszíteni.

Valószínűleg a feszítővas sértette meg a keresztet.

Ekkor újra kellett gyártani a koronát rejtő belső tokot is, amit egy pozsonyi könyvkötő vállalt tíz forintért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.