galéria megtekintése

„A hatalom nem szereti a lázadókat, sem a kamaszokat”

0 komment


Kácsor Zsolt

Jostein Gaarder kapta a Budapest Nagydíjat, a magyar és szlovák miniszter pedig két jó barát – elkezdődött a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

„Az idő igaz, és eldönti, mi nem az” – ezzel a szállóigévé vált 1846-os Petőfi-sorral köszöntötte a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön a budapesti Millenárison, ahol e hét vasárnapig zajlik az ország mára egyik legjelentősebbé vált könyvvására.

A négynapos rendezvénysorozaton két tucat ország több száz íróját látják vendégül, és mintegy háromszáz irodalmi, kulturális programot rendeznek: író-olvasó találkozókat, felolvasásokat, dedikálásokat, irodalmi esteket, magyar könyvpremiereket, művészkönyv-bemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, koncerteket, színházi bemutatókat, kiállításokat, filmvetítéseket. A fesztivál idei díszvendége Szlovákia.

 

A fesztiválon minden évben kiosztják a Budapest Nagydíjat, amelyet az idén Jostein Gaarder, az olvasmányosan megírt, Sophie világa című filozófiatörténetével világsikert aratott szerző vehetett át. Laudációjában Dragomán György író azt mondta:

– Jostein Gaarder műveiből tudjuk, hogy kamasznak lenni és filozófusnak lenni ugyanaz, mint lázadónak lenni. A hatalom ugyanis nem szereti a lázadókat, sem a kamaszokat, sem a filozófusokat, sőt, a kérdéseket sem szereti. A hatalom csak a feltétel nélküli engedelmességet szereti, a kérdésekre pedig azt a választ szokta adni: csak.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

Dragomán elárulta, hogy a szerző leghíresebb művével, a Sophie világával nem az „érintett” időszakban, azaz nem kamaszkorában ismerkedett meg, hanem már felnőttként. S azt a tapasztalatot szűrte le belőle, hogy a szülőnek az a dolga, hogy megpróbáljon szabad embert nevelni a gyerekéből.

Balog Zoltán megnyitójában arról beszélt: az a tény, hogy idén Szlovákia a fesztivál díszvendége, esélyt teremthet arra, hogy a két közép-európai ország jobban megértse egymást. Megfogalmazása szerint „Közép-Európa többek közt összetartozás, amit képviselni lehet, amiről vitázni kell, elfogadni és megszeretni,  és nem hagyni elveszni”. Balog közölte: Magyarországon „nemzetiségi reneszánsz” zajlik, egyre többen vallják magukat szlováknak. Mint mondta, a 2010 előtti időszakhoz képest nőtt a szlovák anyanyelvű tanintézmények száma, és több mint kétszeresére emelkedett a bennük tanulók száma. Balog kitért arra is: a sok-sok program ellenére nem szabad elfeledkezni arról, hogy éppen a fesztivállal egy időben – pénteken – lesz Kertész Imre Nobel-díjas író temetése.

Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság

A megnyitón beszédet mondott Marek Maďaric szlovák kulturális miniszter – a szlovák nyelvtörvény hét évvel ezelőtti, leplezetlenül magyarellenes szigorításának az élharcosa –, aki egy kétéves kisebb megszakítással már 2006 óta vezeti a tárcát. Ő azt mondta, nagy kihívás hazája számára a budapesti bemutatkozás. Évente két-három szlovák szerző könyvét szokták magyarra fordítani, a mostani fesztiválra negyven könyvet ültettek át magyarra, így több tucat szlovák író kapott lehetőséget arra, hogy magyar olvasókat is szerezzen.

Mint fogalmazott, ez nem jöhetett volna létre a magyar fél érdeklődése nélkül, amiért köszönet jár. Maďaric kiemelte: a két nép a múltban együtt alakította a régi Magyar Királyság kultúráját, ma pedig együtt gazdagítják az Európai Unióét. A miniszter végül azt a személyes élményét osztotta meg, hogy az utóbbi hetekben Esterházy Péter Harmonia Caelestis című könyvét olvassa. A regény címére utalva úgy fogalmazott: az irodalom képes arra, hogy a mennyei helyett földi harmóniát teremtsen a világban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.